A magányos haldoklás ellen küzdenek

A hospice szervezetek célja, hogy a betegek ne elhagyatottan és kiszolgálatottan, testi és lelki gyötrelmek között töltsék el életük legutolsó időszakát. Ma idehaza túl keveseknek adatik meg ez a segítség.

Bár a legtöbb embernek az a kívánsága, hogy otthonában halhasson meg, egyre általánosabb az intézményben bekövetkező halál. Németországban például az összes haláleset mintegy 80 százaléka ápolási otthonokban, kórházakban vagy egyéb intézményekben következik be.

Bár az európai országok túlnyomó részében hasonló a helyzet, vannak kivételek, mint például a balti országok és Hollandia, ahol az emberek általában otthon halnak meg. Hollandiában a daganatos haldoklók 65 százaléka tölti utolsó óráit az otthoni ismerős környezetben. A haldoklás helyszíneinek tanulmányozásakor azonban nem helyénvaló tendenciákat felállítani és általánosítani, mert az országok ellátási struktúráiban sok különbség mutatkozik.

Egy dologban azonban mindenhol érvényes: a szükségszerű elmúlást mind a haldoklónak, mind a családjának nehéz elfogadni, ám azt segítheti, ha szakmailag és emberileg egyaránt felkészült szakember segít csökkenteni a fájdalmat.

A palliatív ágyak definíciója országonként is különbözik, korlátozva ezzel az összehasonlíthatóságot. Míg néhány országban az olyan idősek otthonában vagy ápolási otthonokban lévő ágyak, ahol palliatív ellátás folyik, hospice ágyaknak számítanak (pl. Norvégia), addig ugyanezeket más országokban nem veszik bele a statisztikákba (pl. Németország).

Azokban az országokban, ahol jól kiépített ambuláns struktúrák működnek – illetve ahol a családtagok által történő ápolás még természetesebb – kevesebb hospice ágyra van szükség, mint ahol alig működnek ambuláns rendszerek.

A kelet-európai országok többségében a finanszírozási problémák felelősek a lassú fejlődésért. A palliatív ellátást a felelős minisztériumok sokszor luxusnak tartják, melyet megítélésük azerint az ellátórendszer nem engedhet meg magának. Bár majdnem minden országban van valamilyen állami vagy egészségbiztosítás által támogatott finanszírozás, de gyakran a rendelkezésre álló pénz nem elég az orvosi kezelésekre és az azzal összefüggő költségek fedezésére.

Magukra hagyott végstádiumú betegek

A hospice tehát a haldokló – elsősorban daganatos – betegek humánus gondozását végző szervezet. A hospice gondozás célja a betegek életminőségének javítása, testi és lelki szenvedéseik enyhítése, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása, valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében.

Világszerte sok esetben a hospice és palliatív terápia nem áll rendelkezésre a kellő időben, így fordulhat elő az, hogy végstádiumú betegek egyébként csillapítható fájdalmak között, a társadalomtól izolálva, magányosan várják a halált.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1990-es ajánlásában a hospice szó helyett már a “palliatív ellátás” fogalmát használta. A palliatív ellátás kifejezés ebben az értelemben a súlyos tünetek kezelését, az életminőség-javító terápiák összességét jelenti elsősorban, a hospice pedig mindennek a szellemiségét, filozófiáját.

A közelmúltban az Európai Palliatív Ellátási Szövetség és a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület által szervezett kongresszus ideje alatt több mint kétezer résztvevő nemzetközi szakértők segítségével ismerkedhetett meg a hospice és palliatív ellátás fejlődésével, jövőbeni lehetőségeivel és kihívásaival.

Egyre több a beteg idős ember

A palliatív és hospice ellátás európai fejlődését alapvetően két tendencia határozza meg napjainkban. Egyrészt az egész Európát érintő öregedési folyamat, másrészt az egészségügyi rendszerek ezzel párhuzamosan kialakuló krízise.

Az európai lakosság 65 éven felüli tagjainak aránya 2000-ben 16,1 százalék volt, ami 2025-re 22, majd 2050-re 27,5 százalékra növekszik. 2050-ben majdnem minden tizedik európai ember 80 évesnél idősebb lesz. A születésszám csökkenésével együtt drámai változások várhatók, különösképpen Kelet-Európában, ahol a palliatív terápia ismertsége – és elismertsége – gyerekcipőben jár.

Egy 16 európai országra kiterjedő kutatásban Lengyelország és Lettország kivételével a vizsgált kelet-európai országok messze a legrosszabb eredményeket mutatták.

Egy manapság általánosan elfogadott mérőszám alapján 1 millió lakosonként 50 palliatív ágyra lenne igény, ezzel szemben Kelet-Európában ez az arány jelenleg 16,69. A kutatásban szereplő nyolc kelet-európai ország közül Lengyelországban található az összes ilyen ellátást nyújtó ágy közel kétharmada. Ha a viszonylag jobb helyzetben lévő lengyeleket nem vesszük figyelembe, az átlagos ágyszám mindössze kilenc.

Európai szövetség az utolsó hónapok méltóságáért

Az Európai Palliatív Ellátási Szövetséget (EAPC) 1988-ban alapította meg Vittorio Ventafridda professzor és a Floriani Alapítvány. A kezdetben negyvenkettő, jelenleg több mint 50 ezer tagot számláló szövetség célja, hogy elősegítse a palliatív terápia ismertségét Európa-szerte, valamint hogy segítse mindazok munkáját, akik a palliatív terápia területén dolgoznak. 1998 óta az EAPC az Európai Tanács közhasznú szervezete.

A Magyar Hospice-Palliatív Egyesületet (MHPE) 1995. március 25-én alapította meg 19 hazai hospice szervezet és a Rákbetegek Országos Szövetsége. Az MHPE  jelenleg 54 hospice szervezet működését koordinálja. A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület 1999-től tagja az európai szövetségnek. Legfőbb cél, hogy elősegítsék a hazai hospice szervezetek szakmai együttműködését, valamint a hospice ellátás hazai fejlesztését.

Adataik szerint 2006-ban 55 betegellátó szervezet végzett aktív hospice tevékenységet Magyarországon, ami héttel több, mint 2005-ben, közülük 39 szervezet működését finanszírozta az OEP. A működés forrásait tekintve az társadalombiztosítási támogatás csak mintegy felét teszi ki a hospice ellátás valódi költségeinek. Az OEP-finanszírozással nem rendelkező szolgálatok alapítványi, szociális és egyéb támogatásból tartják fenn magukat.

Komplex hospice tevékenység továbbra is csak három városban – Budapesten, Miskolcon és Pécsett – folyik. Összesen 1093 szakember, illetve önkéntes segítő dolgozott a hospice ellátásban 2006-ban.

Több az elátott, de így is kevés

A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület nyilvántartása szerint amíg 2005-ben alig több mint háromezer, 2006-ban ennél ezerrel több beteg részesült hospice ellátásban. Leginkább daganatos betegeket és családjukat segítették: az ellátásban részesültek között a rákbetegek aránya 95 százalék volt.

Az átlagos gondozási idő bentfekvő részlegek esetében 21,6 nap, otthoni hospice szolgálatok esetében 38,6 nap volt. A daganatos betegségeken kívül elsősorban különböző szív- és érrendszeri megbetegedések szerepeltek diagnózisként a betegellátásban.

A szervezetek által kiemelt legfőbb nehézségeket a pénzhiány mellett a képzett szakemberek és önkéntesek hiánya okozza. Ugyancsak gond, hogy sokan továbbra sem tudnak a hospice ellátásról, s nemcsak a betegek, hanem maguk az orvosok sem rendelkeznek elegendő információval.

A Rákgyógyítás portál kezdőlapjáról elérhető országos térkép segítségével megtalálhatja az Önhöz legközelebb eső hospice ellátást nyújtó szervezet elérhetőségét.

1/5 A magányos haldoklás ellen küzdenek
2/5 Magukra hagyott végstádiumú betegek
3/5 Egyre több a beteg idős ember
4/5 Európai szövetség az utolsó napok méltóságáért
5/5 Több az ellátott, de így is kevés
Maradt még kérdése?

Kapcsolódó cikkek:
Haldoklók segítőinek világnapja
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Ahogyan az életre, a búcsúra is készülni kell
Családban is lehet magányos a beteg
Részletes információk a fájdalomcsillapításról

Cimkék

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top