Súlyos következményekkel járhat, ha egy termék valamelyik alkotórészét túladagolják vagy ha a készítmény olyan „szennyezést” tartalmaz, amely a címkén nincs feltüntetve. 2009 március elején Svédországban így okozta több ember halálát egy étrend-kiegészítő. A helyzet megoldása az lenne, ha az áruk szabad áramlásának dogmáját felülírná az egészséghez, az információhoz való jog. Az étrend-kiegészítők forgalmazásának szabályozása sokkal liberálisabb, mint a gyógyszereké és gyógytermékeké. Bár számos növény mindhárom kategóriában megtalálható, sőt még a gyógyszerforma is megegyezhet, a minőségi garanciák az étrend-kiegészítők esetén sokkal gyengébbek.
Amint a Medical Tribune orvosi szaklap összefoglalója hangsúlyozza, s mint amint azzal korábban a Rákgyógyítás portálon is többször foglalkoztunk, ezeket a készítményeket nem kell engedélyeztetni, és gyártásuk során sem érvényesek a gyógyszergyártás szigorú szabályai és követelményei. A termékek jogszabályi megfelelőségéért, biztonságosságáért és hatásosságáért a gyártó a felelős. Piacra kerülésük egyetlen feltétele, hogy a forgalmazó bejelentse a forgalomba hozatal tényét az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnek (OÉTI). A termék összetételét, minőségét nem ellenőrzik hatósági laboratóriumban a polcokra kerülés előtt, és a jogszabály a rendszeres, rutinszerű piacellenőrzés kereteit sem szabja meg.
Engedékeny jogszabályok
Amint az orvoslap cikke kitér rá, hazánkban 2004-ig igen szigorú volt az engedélyezés és az ellenőrzés a forgalmazás megkezdése előtt. Európai uniós csatlakozásunkkal szükségessé vált a magyar és az uniós jogrend harmonizációja. Ennek részeként alkották meg az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. ESzCsM rendeletet, és ennek következtében bővült ki a hazai piacon korábban alig ismert termékkategória. Étrend-kiegészítő alatt néhány évvel ezelőtt a legtöbb egészségügyi szakember és fogyasztó gyógyszer minőségű ásványianyag- és vitaminkészítményeket értett, de a szabályozás változása néhány év alatt felülírta a korábbi konvenciókat.
Az új rendelet által hozott változások közül talán a legjelentősebb, hogy az étrend-kiegészítők vitaminokon, ásványi sókon kívül „egyéb, táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat” is tartalmazhatnak. Ez azzal a következménnyel járt, hogy a termékek nagy része ma már nem multivitamin-készítmény, hanem ismert vagy ismeretlen, egzotikus (gyógy)növényeket tartalmaz.
Nehezen követhető felelősség
A jelenlegi szabályozás a forgalmazót teszi felelőssé a termékéért. Az olyan termékek esetén azonban, amelyek több országban készülnek, a forgalmazói felelősség nehezen követhető és alig kérhető számon. Különösen igaz ez internetes terjesztés esetén vagy ha időközben a forgalmazó céget felszámolták, esetleg „fantomizálódott”. A több helyen végzett, egységes minőségi standardok nélküli gyártás megnehezíti a minőségellenőrzést, a hibák okainak meghatározását, az elkövetők azonosítását.
Meglehetősen furcsa helyzetet eredményez a forgalmazói felelősségre hagyatkozni és hivatkozni olyan termékek esetén is, amelyeket Európán kívül, számunkra ismeretlen, az európai minőségi standardokkal nem mindenben azonos követelményrendszernek megfelelően állítanak elő.
Dr. Lugasi Andrea, az OÉTI főigazgató-helyettese elmondta: hivatalának a jelenlegi jogszabályok alapján nincs joga és lehetősége termékek forgalmazását megtiltani. A hatályos jogszabályi keretek között megpróbálnak a lehető legtöbbet tenni a fogyasztók biztonságáért. A hatóság szakemberei a benyújtott dokumentumok és a rendelkezésére álló tudományos háttérinformációk alapján értékelik a termék megfelelőségét, a fogyasztó egészségére gyakorolt lehetséges hatásait, azaz ártalmatlanságát, alkalmazhatóságát.
Amennyiben úgy ítélik meg, hogy a termék nem felel meg a vonatkozó rendeletek előírásainak, összetétele alapján káros lehet a fogyasztó egészségére, nyilvántartásba veszik ugyan, de értesítik a bejelentőt – és ezzel egy időben az illetékes piacfelügyeleti hatóságot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) is -, hogy a termék nem állta ki a próbát.
Előbb árt, utána tiltják
A fogyasztók egészségét nagy valószínűséggel veszélyeztető étrend-kiegészítők piacról történő kivonását az ÁNTSZ rendelheti el. Mivel a forgalomba hozatallal kapcsolatos bejelentést legkésőbb a piacra helyezés napján kell megtenni, előfordulhat, hogy a rendeleteknek nem megfelelő összetételű, potenciálisan veszélyes termék már a piacon van, mire kiderül, hogy fogyasztását jobb elkerülni, és hetek telhetnek el addig, amíg forgalmazását betiltják.
Az európai egységes piacon, különösen a határokon átívelő internetes kereskedelem korában lehetetlen teljes mértékben távol tartani a hazai piactól a nem megfelelő minőségű árukat. A forgalmazók lépéselőnyben vannak a hatóságokkal szemben, azaz betiltásra, figyelmeztetésre jellemzően már az után kerül sor, hogy egy adott termék veszélyeit a fogyasztók is észlelték vagy elszenvedték.
Kapcsolódó cikkek:
Kockázatos csodaszerek: drágán árult remények
Vágó István: Legyen Ön is Szkeptikus!
Nem szabad mindent készpénznek venni
Alternatív kezelések: miért nem foglalunk állást?
Az étrendkiegészítő nem gyógyszer
Veszélyesek lehetnek a csodaszerek
