Egy szegedi kutatás adatai szerint a helyi klinikán kezelt emlőrákos asszonyok közül azoknál kellett kisebb műtétet végezni, illetve enyhébb terápiát alkalmazni, akiknél nem tapintással, hanem mammográfiával állapították meg első alkalommal a tumor kialakulását.

A vizsgálatban összesen 607 beteg adatát összesítették, közülük 293 esetben szűréssel, 259 esetben pedig a tünet alapján fedezték fel a daganatot. Az eredménynek elemzéséből kiderült: a szűréssel felfedezett esetekben lényegesen gyakrabban történt emlőmegtartó műtét, valamint ritkábban volt szükség kemoterápiára. Ezzel szemben a tünet alapján – tehát például tapintással – felfedezett tumorok egyértelműen nagyobbak voltak, és gyakrabban jelezték a betegség előrehaladottabb állapotát.

Ezreket mentett meg a mammográfia

Az esetek jelentős részében ma is a nők önmaguk fedezik fel emlőjükben az elváltozást: természetesen ebben az esetben is jó esély lehet a gyógyulásra – a fenti vizsgálati eredmények publikálásával a szakemberek arra igyekeztek rávilágítani, hogy mekkora esélyt jelent a szervezett szűrővizsgálatokon való megjelenés lehetősége. Az ismertetett nemzetközi példák szerint például egyes svéd tartományokban a jól megszervezett mammográfiás népességszűrés hatásaként több mint negyedével csökkent az emlőrákos halálozás.

Utóbbi tapasztalatról Tabár László, Svédországban dolgozó és kutató, az emlőszűrés egyik úttörőjének tekintett professzor számolt be előadásában. A háromnapos konferencián több referátumot is tartó professzor hangsúlyozta: legfontosabbnak azt tartja, hogy az emlődaganatokat minél korábbi stádiumban, minél apróbb méretűként felfedezzék, majd megtörténjen azok műtéti eltávolítása. (Bár sokan félnek a műtétektől, amint arról több alkalommal is írtunk, ha tumorról van szó, pozitív jelzőként kell értelmezni azt, ha a daganat operálható. Ez igaz az emlőrákra is. Sok esetben a kemoterápia és a sugárkezelés is azt célozza, hogy a tumor kisebbé, a sebészek által eltávolíthatóvá váljon.)

– A nők nélkül nem lehet megelőzni a bajt – mondta Péntek Zoltán, az Országos Mammográfiás Szűrési Szakértői Munkabizottság vezetője. Akkor lehetne igazán jelentős eredményeket elérni, ha az asszonyoknak legalább 70 százaléka rendszeresen részt venne mammográfián. 2002 és 2006 között több mint 3 millió nőt hívtak be emlőszűrésre, közülük 1,2 millióan vettek részt a vizsgálaton. Az emlőszűrésen megjelentek közül mintegy 80 ezer nőt hívtak vissza további kivizsgálásra, majd több ezer nő esetében került sor műtétre, amivel megakadályozták a tumor elburjánzását, redukálták az áttétek képződésének esélyét.

Nincs biztos módszer

Ugyan nagy lélekszámú népesség átszűrésére a mammográfia a jelenlegi leghatékonyabb elérhető szűrési módszer, nem nyújt teljes biztonságot. Amint arra Ormándi Katalin szegedi radiológus is rámutatott, a vizsgálat érzékenysége 75-80 százalékos. (Más szűrésnél is igaz, hogy az álnegatív eshetőség is indokolja a rendszeres részvételt, amellyel növelni lehet az esélyét annak, hogy felfedezik az elváltozást.) Léteznek olyan szövettípusú emlők is, amely szerkezetük miatt nem optimális a mammográfia számára.

Több orvos is felvetette annak fontosságát, hogy a mammográfiás szűréssel nem megcélzott korosztály, illetve az ezen eljárás szempontjából kedvezőtlen emlőszerkezetű nők számára is mihamarabb ki kellene fejleszteni, majd elterjeszteni egy hatékony szűrési módszert. Abban minden résztvevő egyetértett: bármilyen diagnosztikai lehetőségről is legyen szó, azok csak akkor lehetnek hatásosak, ha a nők is felismerik fontosságukat, s aktívan részt vesznek a vizsgálatokban.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Emlőszűrés és a mellek önvizsgálata
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Betegklubot szerveznek az emlőrákos nőknek