A vastagbéldaganatos betegek azon kockázati csoportba tartoznak, akiknél az átlagosnál nagyobb valószínűséggel jelenik meg a daganatellenes kezelések során valamilyen fokú vérszegénység. Emiatt fontos, hogy a betegek és a családtagok is ismerjék a beavatkozási lehetőségeket, s értsék mi miért történik annak érdekében, hogy normalizálódjon a beteg hemoglobin szintje.
A vérszegénység (anémia) megelőzéseként, illetve enyhe fokú anémia kezelésére az esetek egy részében elegendő lehet a vas, a folsav és a B12 vitamin pótlása. A vaspótlás a legegyszerűbb módon tablettával történhet. Ennek vastagbéldaganatos betegeknél ugyanakkor gátja lehet, hogy a vas a bélrendszerből egyébként is nehezebben szívódik fel, s a szájon át történő vaspótlás székrekedést, hányingert, hasi panaszokat is okozhat. A gyors vaspótlás hatékonyan megoldható intravénásan is, viszont mellékhatások (csont és ízületi fájdalom, allergiás reakció) ekkor is felléphetnek. (A vasban gazdag ételek, mint a marha-, vad- és sertéshús, máj, spenót, sóska, valamint a vas felszívódását segítő folsav és C-vitamin fogyasztása előnyös lehet, de egy már kialakult vérszegénységet önmagában az étrenddel nem lehet orvosolni, mindenképp kezelésre van szükség.)
A csontvelőben a vörösvérsejtek termelődését egy vesében termelődő eritropoetin (EPO) hormon serkenti, ez a hormon pedig mesterségesen is pótolható. Az EPO gyógyszeres kezelés hatása nem azonnali, akár hetek is eltelhetnek, mire kimutatható és a beteg által is érezhető pozitív változás áll be, ezért fontos, hogy a kezelést időben megkezdjék. Az EPO kezelés ugyanakkor nem veszélytelen, negatívan is befolyásolhatja az életkilátásokat, ezért minden esetben csak a várható előny és a fenyegető kockázat gondos mérlegelése után alkalmazható.
A leggyorsabb változást a vérszegénység tüneteinek enyhítésében a vérátömlesztés (transzfúzió) adja. A hemoglobin szintje ez esetben gyorsan megemelkedik, s az oxigént nagyobb kapacitással szállítani képes „friss vér” a beteg számára csaknem azonnal – szó szerint – fellélegzést okoz. Ez a már rövid távon megnyilvánuló előny sincs azonban „ingyen”: a vérátömlesztésnek még nagyobbak a kockázatai, mint az EPO-kezelésnek. Ezek között említhetők az immunreakciók, például a felszökő láz (a transzfúzió idegen szövet átültetésének minősül), a megnövekvő trombóziskockázat, a tüdőkárosodás és szívelégtelenség rizikója. Mindezek miatt a vérátömlesztést igyekeznek elkerülni, s előnyös hatásai ellenére is csak nagyon indokolt esetben alkalmazni.
Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról
Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!
