A röntgenvizsgálattal (RTG) csonttörés gyanúja, fogászati kezelések és a tüdőszűrések alkalmával találkozni leggyakrabban, ám az érfestés (angiográfia) és az emlőszűrés (mammográfia) is röntgensugarat használ, s bizonyos daganatok diagnosztikájában is szerepe lehet a röntgenképeknek.
A vizsgálat egyszerű, olcsó és gyors, hátránya, hogy némi sugárterheléssel jár. Egyetlen röntgenkép nem szolgál közel sem annyi információval mint egy sorozatröntgent adó CT felvétel, viszont a szervezet sugárterhelése is csak töredéke a CT által okozott sugárterhelésnek.
Röntgenvizsgálat történhet kontrasztanyaggal is, például amikor a hasban lévő üreges szervek áttekintése a cél. A vastagbél kontrasztanyagos röntgenvizsgálata az irrigoszkópia. Az előzetes béltisztítást (diéta, hashajtás, beöntés) szükségessé tevő vizsgálattal áttekinthetik a bél helyzetét, átjárhatóságát, tágasságát, a bélfalat. A végbélen keresztül bejuttatott folyékony bárium-szulfát és levegő hatására a bélfalak kifeszülnek, eltávolodnak egymástól, a falra tapadó kontrasztanyag a röntgenképeken finomabban kirajzolja a nyálkahártya redőzetét és az azon látható esetleges eltéréseket.
Vastagbélrákos betegek kontrollja során leggyakrabban a mellkasröntgent használják az esetleges tüdőbeli elváltozások időbeni felismerésére, csontfájdalmak esetén csontröntgenre is sor kerülhet, továbbá bélperforáció gyanúja is indokolhat röntgenvizsgálatot.
Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról
Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!
