A vizsgálathoz használt izotópos kontrasztanyag (általában technécium, Tc-99) rádióaktív nyomjelzőként bejut a csontokba, s ahol a csont anyagcseréje – például egy daganatos góc miatt – gyorsabb a normálisnál, ott felhalmozódik. A halmozó gócok ábrázolódnak a képeken. A vizsgálattal a teljes csontrendszer állapota megítélhető.

A vizsgálat a beteg részéről nem igényel előkészületet, lehet előtte enni és inni is. Az izotópot intravénás injekcióban adják be, ezt 2-3 órás várakozási idő követi, amíg a kontrasztanyag bejut a csontokba. Ez idő alatt legalább egy liter folyadékot meg kell inni, de a beteg szabadon mozoghat. A felvételek készítése 15-30 percet vesz igénybe, mozdulatlanul kell feküdni, amíg az izotóp sugárzását érzékelő úgynevezett gamma kamera végigpásztázza a testet. A kontrasztanyag jellemzően nem okoz mellékhatást, s gyorsan kiürül a szervezetből. Mivel azonban sugárzó izotópról van szó, óvintézkedésként a vizsgálat után egy napig kerülni kell a gyerekekkel vagy várandós kismamákkal való közeli kontaktust.

Vastagbélrák és végbélrák esetén ritkábban fordulnak elő csontáttétek, ezért a csontizotóp vizsgálat nem része a betegek rutinszerű kontrolljának. Elvégzése akkor indokolt, ha csontfájdalom, illetve más leletek felvetik csontáttét gyanúját.

Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról

Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!

Illusztráció: wikimedia.org