2010. májusában műtöttek rosszindulatú emlődaganattal. Műtét után 6 FEC kezelést kaptam, 30 sugárkezelést, majd ezt követően párhuzamosan hormontablettát szedek és 1 évig Herceptin kezelésben részesülök, amelyből a 43-44-45-ig hetet kaptam meg október 24-én.
A kérdéseim:
1. Influenza elleni oltást kérjek-e? Vagy nem javasolt?
2. Érdekelne az antibiotikum szedésének kérdése is. Mi a jobb a szervezetemnek? Ha szép lassan – antibiotikum nélkül, esetleg házi praktikákkal – gyógyul pl. egy gennyes foggyulladás, az okozó fog kihúzását követően, illetve egy torokgyulladás?
3. Végül szeretném megkérdezni, hogy a kemoterápiás kezelés okozhatott-e nálam jelentős szemromlást?
1. Az influenza elleni védőoltás beadható daganatos betegeknek is, sőt javasolható az adása. Általánosságban az mondható, hogy akkor kerüljön beadásra, amikor az egyébként onkológiai kezelés alatt álló beteg fehérvérsejtszáma normális, mert ekkor fejlődhet ki az a sejtekhez (fehérvérsejtekhez) kötött immunitás, amely az oltás hatékonyságának feltétele.
2. Ön jelenleg nem kap citosztatikus kezelést, hiszen HER 2 gátló kezelésben és hormonkezelésben részesült. Az antibiotikum szedésével kapcsolatban nagy általánosságban ekkor ugyanazok az elvek követhetőek, mint egy onkológiai kezelésben nem részesülő betegnél. Amikor a beteg citosztatikus kezelést kap, akkor fennáll annak a kockázata, hogy alacsony a fehérvérsejtszáma a kezelés mellékhatásaként (hiszen a citosztatikumok a gyorsan osztódó sejtekre hatnak, ezért képesek pusztítani a ráksejteket, s mellékhatásként pusztíthatják a fehérvérsejteket, a trombocitákat, tehát vérlemezkéket is). Az alacsony fehérvérsejtszám mellett a beteg hajlamosabb a fertőzésekre, s még az egyébként banális fertőzések is súlyos állapotot, szepszist idézhetnek elő ilyen helyzetben, ezért fontos, hogy a kemoterápiás kezelés alatt álló beteg lázas állapot, valamilyen fertőzésre utaló tünet esetén minél előbb forduljon orvoshoz, lehetőleg onkológusához.
3. Valószínűleg nincs összefüggés a kemoterápia és a látásromlás között. Szemészeti vizsgálat lenne szükséges annak eldöntéséhez, hogy mi áll a látásromlás hátterében.
Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia
Patológiai vizsgálatok: mikroszkóp alatt a világ
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Rák: minden betegnek szüksége lenne fizioterápiára
Mellrák: semmit sem szabad halogatni
Emlőrák: mielőbb felfedezni, hamar műteni
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Rekonstrukciós sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Herceptin és nehézlégzés
Emlődaganat, laboreredmények, Herceptin kezelés
Emlőműtét utáni kórszövettan
Melldaganat, végleges szövettan
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?
