Kockázatos csodaszerek: drágán árult remények

Kapszulák, nagy dózisú készítmények, csodateák. Egyre gyakoribb, hogy nem gyógyszerként forgalomba hozott termékek reklámjai gyógyulást, életminőséget javító hatást ígérnek, súlyos betegekben indokolatlanul reményt keltenek, holott jogszabály tiltja e termékek reklámozása során a betegséget megelőző vagy gyógyító hatás feltüntetését.

A Gazdasági Versenyhivatal, az ÁNTSZ, az Egészségügyi Tudományos Tanács, az Országos Gyógyszerészeti Intézet folyamatosan figyelmeztet az ellenőrizetlen termékekben rejlő kockázatokra. Ennél többet ritkán tehetnek, mert amint azt dr. Lugasi Andrea, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgató-helyettese a Rákgyógyításnak elmondta, étrend-kiegészítőként gyakorlatilag bárki, bármit forgalomba hozhat, erre még csak engedélyt sem kell kérnie. A termékek nagyon ritkán jutnak el olyan laboratóriumba, ahol megvizsgálnák a valós összetételüket.

Sok daganatos beteg – sokszor orvosát sem beavatva – vásárol önmaga, vagy fogyaszt hozzátartozója révén olyan vitaminkészítményeket, étrend-kiegészítőket vagy titkos csodaszerként árult termékeket, amelyektől azt reméli, hogy erősödik az immunrendszere, javul az állapota, növeli az esélyét a gyógyulásnak, vagy legalábbis a betegség kordában tartásának. Ezzel önmagában még nem is lenne baj egészen addig, amíg a kiegészítőnek szánt terápia nem megy az orvosi kezelés rovására, illetve nem okoz több kárt, mint hasznot a beteg szervezete számára.

A kockázat éppen ebben rejlik: hiteles vizsgálatok híján senki sem tudja megmondani, hogy egy adott rákbetegség adott stádiumában lévő, különféle gyógyszerekkel kezelt beteg számára mit hozhat egyik vagy másik kereskedelmi forgalomban árult termék kontroll nélküli használata.

Amíg az minden gyógyszerről pontosan tudható, hogy kinek tanácsolt és kinek nem, mekkora eséllyel járul hozzá a javuláshoz, milyen mellékhatásokat okozhat és milyen kockázatokat hordoz, az étrend-kiegészítőkről nincsenek efféle információk, az esetek egy jelentős részében senki sem tudja még csak azt sem megmondani, hogy mit rejtenek a dobozok.

Természetesen nem lehet egy kalap alá venni minden terméket, hiszen azok között vannak régóta ismert, jól bevált, szigorú minőségbiztosítási rendszerben előállított és korrekt módon forgalmazott készítmények, amelyek megfelelő alkalmazása nem veszélyes. Az ellenőrizetlen összetételű vagy túl sokat ígérő termékektől ugyanakkor bölcsebb óvakodni.

Nem tudni mit rejtenek a kapszulák

Korábban csak akkor lehetett forgalmazni egy étrend-kiegészítőt, ha azt az OÉTI engedélyezte. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően ez az előírás megváltozott, immáron csak regisztráltatni kell a készítményeket. A bejelentés során az OÉTI szakemberei a termék dokumentációját áttanulmányozzák, s ha abban találnak kockázatosnak vélt hatóanyagot, erről azonnal értesítik a tisztiorvosi szolgálatot, amely intézkedhet a forgalmazás betiltásáról.

Amint arra dr. Lugasi Andrea rámutat, ez az eljárásrend nem garantálja a teljes biztonságot: egyrészt a tapasztalatok szerint a termékek jelentős részét az előírás ellenére sem jelentik be, másrészt a forgalmazónak elég akár a forgalmazás megkezdése előtti napon benyújtani a regisztrációs kérelmet, így a hatóság már előzetesen nem tehet semmit, legfeljebb utólag szedetheti le a polcokról a kifogásolt árukat.

Ennél is nagyobb gond, hogy a beadott dokumentáció valóságtartalmát sem tudják vizsgálni, tehát – ha a terméknek nincs megfelelő minőségbiztosítási tanúsítványa – nem lehet tudni, hogy valóban az és olyan minőségben van-e a dobozokban, amit a forgalmazó állít. Mivel elvileg a felelősség a gyártóé, nincs senki, aki ezt kontrollálná, legalábbis a forgalmazás megkezdése előtt. Jóllehet az utóbbi időszakban gyakoribbá váltak a tisztiorvosi ellenőrzések, ám azok nyomán a piacnak így is csak egy töredékét képesek megvizsgálni, s azt is csak alkalomszerűen.

Több ezer étrendkiegészítőt regisztráltak

- Amíg 2004-ben százötven, 2007-ben már majdnem ezer, 2008-ban pedig több mint ezerháromszáz-féle új étrend-kiegészítő forgalmazását jelentették be az intézetnél, az OÉTI a termékek negyede esetében emelt kifogást, több termék fel is került az ÁNTSZ tiltólistájára – tájékoztat a megdöbbentő statisztikáról Lugasi Andrea. Az OÉTI főigazgató-helyettese rámutat: vannak ugyan alapvető élelmiszer-biztonsági szabályok, például az ólom- vagy a kadmiumszint ezekben a termékekben sem léphet át bizonyos határértéket, ám a különféle gyógynövénykivonatokra és hatóanyagokra jelenleg nincs előírás.

A termékek dokumentációjában a hazai szakemberek olykor olyan növényekkel és hatóanyagokkal találkoznak, amelyekről korábban nem is hallottak. A Távol-Keletről, Indiából vagy épp Afrikából származó gyógynövényekben nemcsak az a veszélyes, hogy semmit sem lehet tudni az előállítás körülményeiről, hanem az is, hogy senki sem vizsgálta, ezek a hatóanyagok milyen hatással lehetnek az európai emberek emésztőrendszerére, szervezetére.

- Nem tudjuk, hogy pontosan mi van a termékekben. Ha a megnevezett növényt meg is találjuk, sokszor nem tudjuk, hogy annak melyik részét használták fel, mennyire volt szennyezett a termőtalaj, milyen növényvédőszereket használtak, hogyan dolgozták fel a növényt, milyen hatóanyagokkal kell számolni. Ha a hatóanyagról sikerül is információt találni, arról végképp nincs semmilyen adat, hogy az miként hat egy konkrét betegségben szenvedő emberre – fogalmaz Lugasi Andrea.

A szakember kiemeli: a különféle egészségügyi határértékeket, az egyes vitaminokra, ásványi anyagokra vonatkoztatott ajánlott napi mennyiségeket és az ártalmatlannak tartott dózisok felső határát étrend-kiegészítők esetében – lévén azok élelmiszerek – mindig egészséges emberekre vonatkoztatva állapítják meg, ami megint csak többletkockázatot hordoz a betegek számára. A “vitaminbombák” sem mindenkinek előnyösek: egyes vitaminokat vagy ásványi anyagokat éppúgy túl lehet adagolni mint a gyógyszereket, azaz azok mértéktelen fogyasztása akár vese- vagy májkárosodáshoz is vezethet, netán csökkentheti a gyógyszerek hatékonyságát.

A beteg emberek kiszolgáltatottságával és reménykeresésével való visszaélés “minősített” esetének tekinthető az, amikor egy-egy étrend-kiegészítőnek a hirdetésekben a törvényi tiltás ellenére gyógyító hatást tulajdonítanak. A félrevezetés miatt már sok – akár százmillió forintos nagyságrendű – bírságot kiszabtak Magyarországon is, ezért a renitens forgalmazók megtanultak bánni a szavakkal: ma már úgy fogalmaznak, hogy abba jogilag ne lehessen kivetnivalót találni, ám mégis megtalálják a módját annak, hogy azt sugalmazzák, készítményük hatékonyan veszi fel a küzdelmet a rák ellen.

- Egyetlen élelmiszernek sem lehet gyógyhatása. Ha lenne, akkor az nem étrend-kiegészítő lenne, hanem gyógyszer. Ebben az esetben pedig tilos lenne élelmiszerként orvosi felügyelet nélkül bárki számára árulni, pontosan fel kellene tüntetni mely területen alkalmazható, s milyen tudományos bizonyítékokkal alátámasztott hatással és mellékhatással rendelkezik – mutat rá Lugasi Andrea.

Amint arra a Gazdasági Versenyhivatal is felhívta a figyelmet, nem tekinthetők bizonyítéknak egy adott termékkel kapcsolatos pozitív terméktapasztalatok, a betegektől és kezelőorvosaiktól származó vélemények. Az emberi szervezetre gyakorolt esetleges kedvező hatás szintén nem azonosítható a gyógyhatással.

Miért fontos ezt leszögezni? Azért, mert a termékek hirdetéseiben gyakran arra hivatkoznak, hogy egyik vagy másik betegnek milyen pozitív változást hozott az életében az adott szer, s az internetes fórumbejegyzésekben is rendre feltűnnek olyan emberek, akik dicsérik egyik vagy másik készítményt. A konkrét beteg ismerete nélkül – ha feltételezzük, hogy valódi beteg a bejegyzés írója – természetesen nem vonható kétségbe, hogy neki valóban javult az állapota, ám azt nem lehet tudni, hogy mi okozta a kedvező változást, hiszen a többség szerencsére ugyanúgy részt vesz az onkológiai kezelésekben mint azok, akik nem próbálkoznak alternatív szerekkel.

Ugyancsak csorbítja e beszámolók hitelességét, hogy negatív visszajelzéseket nemigen találni, holott nem életszerű, hogy egy készítmény a rák típusától, stádiumától, szövettani jellemzőitől, a páciensek különféle kísérőbetegségeitől függetlenül mindenkinek egyaránt javára válna. Ha valaki ezt állítja, az kételkedésre ad okot.

Hitek és tények

- A személyes tapasztalatoknak mindig erősebben hiszünk mint a statisztikáknak: ha a szomszédasszonynak jót tett egy termék, mi is hinni kezdünk benne, függetlenül attól, hogy semmit sem tudunk róla. Leginkább azt nem tudhatjuk, hogy ő valóban attól lett-e jobban! A fejfájás-csillapító gyógyszerekből is több tucatnyit találunk a patikában, hiszen az egyik embernek az egyik a hatásos, a másiknak egy másik. Ha annyira egyszerű lenne az emberi biológia, hogy egy tea képes lenne visszaszorítani egymástól alapjaiban különböző betegségeket, mindannyian hosszabb életűek lennénk. Ha annyi csodaszert felfedeztek volna ebben a mi kis európai térségünkben, amennyit ma csodaszerként propagálnak, sokkal több Nobel-díjas tudósunk volna mint amennyi van – érvel Lugasi Andrea.

- Ha egy beteg hinni akar valamiben, már az igyekezetnek és a hitnek a placebóhatása is javíthat az állapotán. A dolog viszont veszélyessé válhat, ha ez befolyásolja azokat az orvosi terápiákat, amelyekről több ezer hasonló betegséggel küzdő ember vizsgálata után bebizonyították, hogy az érintett páciensek többségénél valóban hatékonyak – figyelmeztet Lugasi Andrea.

Az összeállítás a Rákgyógyítás magazin 3. számában jelent meg. A Tűzmadár Alapítvány által kiadott országos magazin negyedévenként 10 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba. Az ingyenes lap cikkeiben, riportjaiban és interjúiban a tévhitek ellen küzd, s olyan témákat dolgoz fel, amelyek meghatározzák a rákbetegek mindennapjait: kezelések, mellékhatások, klinikai kutatások, fájdalomcsillapítás, a betegség lelki vonatkozásai, a családi kapcsolatok alakulása.

Kapcsolódó cikkek:
Vágó István: Legyen Ön is Szkeptikus!
Nem szabad mindent készpénznek venni
Alternatív kezelések: miért nem foglalunk állást?
Az étrendkiegészítő nem gyógyszer
Veszélyesek lehetnek a csodaszerek
Gyógyszerfejlesztés: küzdelem az idővel
Kinek jusson korszerű gyógyszer?

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top