Májrák, májáttét

 

A máj rosszindulatú daganatai lehetnek elsődlegesek, amelyek a májszövetből indulnak ki, és másodlagosak, amikor valamely más szerv (emlő, vastagbél, végbél) ad áttéteket a máj állományába. A májdaganatok az agresszív tumorok közé tartoznak, kései felismerésük és az áttétek miatt a hosszabb távú gyógyulási esélyek nem jók. A májrák gyakran a beteg – vírusferzőtött, méreganyagokkal terhelt vagy az alkoholizmus miatt meggyengült – májban alakul ki.

A máj elsődleges rosszindulatú daganatai

A máj saját szöveteiből kialakuló daganatok közül a leggyakoribb a májsejtrák (hepatocelluláris karcinóma). A másik elég gyakori máj eredetű daganat a kolangiokarcinóma, amely ugyanakkor sokkal ritkábban fordul elő, mint a májsejtrák. Az egyéb elsődleges rosszindulatú májdaganatok ritkák (hepatoblasztóma, angioszarkóma stb.).

A kolangiokarcinóma általában idős korban, 65 év felett jelentkezik, környezetére terjed, májkapuban lévő nyirokcsomókba ad legelőször és leggyakrabban áttétet. Amennyiben műtétileg eltávolítható, ez a beteg gyógyulását eredményezheti. A környezetre terjedés miatt a műtét során gyakran a hasnyálmirigy egy részét is eltávolítják. Amennyiben nincs lehetőség sebészeti eltávolításra, akkor egy csövet építenek be a máj és az epehólyag közé, amelyen keresztül biztosítani lehet a májból az epe elfolyását, s így a betegnél gyakran jelentkező sárgaságának csökkentését.

Az elsődleges májsejtrák

A világon az egyik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat, legnagyobb gyakorisággal Afrikában és Ázsiában fordul elő, de egyre gyakoribbá válik Amerikában és a fejlett Nyugat-Európai országokban is, tekintettel arra, hogy a májsejtrák gyakran a vírusos eredetű krónikus májgyulladás (hepatitis) késői szövődménye, a földrajzi megoszlás pedig követi a vírusos májgyulladások eloszlását.  A világon évente több mint egymillió új esetet fedeznek fel, a megbetegedést általában késői stádiumban diagnosztizálják.

A fejlett országokban (országonként eltérően) minden százezer lakosra évente 1-5 eset jut. A megbetegedés férfiakban 4-8-szor gyakrabban fordul elő, mint nőkben.

Kit fenyeget a májsejtrák?

A májsejtrák leggyakrabban a már károsodott májban fejlődik ki, ezért könnyen alakul ki a krónikus hepatitis B illetve hepatitis C fertőzés által már érintett májszövetben. A májcirrózis – amelynek hátterében állhat vírus-fertőzés, rendszeres alkoholfogyasztás, genetikai defektus, autoimmun májgyulladás) növeli a májsejtrák kialakulásának kockázatát, valószínűleg a májban zajló krónikus gyulladás miatt.

Kialakulásában környezeti tényezők is szerepet játszhatnak. Afrikában például az aflatoxin, fejlett országokban bizonyos oldószerek gőzei /vinil-klorid/, illetve egy régebben használt, de sok éve a forgalomból kivont röntgen kontrasztanyag. A hormonkezelések is kismértékben növelik a májrák kialakulásának kockázatát: sportolóknál az anabolikus szteroid használata, ugyanakkor ösztrogén-kezelésnél is felvetették ennek lehetőségét, amely a fogamzásgátló alkotórésze.

A májrák tünetei

A májrák képes növekedni, illetve átterjedni a máj egyéb területeire is, ez a nyirokutak illetve a vér révén következik be. A daganatsejtek bejuthatnak a hasüregbe is, ahol megtapadva folyadékot termelnek, ez is szerepet játszhat a májdaganatoknál gyakori hasi folyadékgyülem kialakulásában. Az esetlegesen kialakuló hasi folyadékgyülem másik oka az, hogy a hasi szervek területéről nehezebben áramlik el a folyadék a szív felé. Ennek a folyadéknak az útja normálisan a májon át vezet, de a megkeményedett, cirrhotikusan vagy daganatosan átépült májon keresztül nehezebben halad át, s így egy része kiválasztódik a hasüregbe, ahol a szabad folyadék összegyűlve a haskörfogat megnövekedését okozza.

A máj rosszindulatú daganatait gyakran késői stádiumban fedezik fel, mert sokáig tünetmentes, illetve enyhe tüneteket okoz. A panaszok között előfordulhat a puffadás, a hasi és/vagy jobb bordaív alatti fájdalom, hőemelkedés, fogyás, étvágytalanság, hányinger. A diagnózist megnehezíti, hogy ezek a tünetek nemcsak májdaganatoknál fordulnak elő, ezért gyakran más betegségeket valószínűsítenek a háttérben.

A májrák kivizsgálása

A kivizsgálást gyakran a fenti tünetek indítják el, de előrehaladott állapotban a hasvízkór vagy a sárgaság miatt kezdődnek a diagnosztikus vizsgálatok, esetleg gyomor-bélrendszeri vérzés az első jele a máj átépülésének.

A szokásos vérkép vizsgálat gyakran nem mutat kóros eltérést, azonban a vérkémiai vizsgálatok a májenzim értékek emelkedését vagy az epefesték felszaporodását mutathatják a vérben (kezdődő sárgaságot). A diagnózis felállításában segíthet az emelkedett AFP (alfa föto-protein) szint, ez azonban csak a betegek felében emelkedik meg. A képalkotó vizsgálatok, azaz a hasi ultrahang vizsgálat, a CT vagy az MR vizsgálat megerősítheti a diagnózist.

A szövettani diagnózishoz májbiopsziára van szükség. A májbiopsziát a bőrön átszúrt üreges tű segítségével végzik, s az így nyert szövet  mikroszkópos vizsgálata teszi biztossá a májrák diagnózisát, illetve segít elkülöníteni az elsődleges rosszindulatú májdaganatot az egyéb rosszindulatú megbetegedések áttéteitől. A szövettani eredet tisztázása feltétele a korrekt daganatgátló kezelések pontos meghatározásának és megkezdésének.

A májrák kezelése

A máj rosszindulatú daganatának kezelésekor is – a betegség kiterjedtségének meghatározása után – három lehetőséget, a sebészi beavatkozást, a sugárkezelést és a kemoterápiát lehet számításba venni.

A májrák sebészeti gyógyítása

A műtéttel a májsejtrák meggyógyítható, amennyiben a daganatot maradéktalanul sikerül eltávolítani. A máj két nagy lebenyből áll, a jobb és a bal lebenyből. Amennyiben a daganat csak az egyik lebenyt érinti, akkor ennek a lebenynek az eltávolításával a tumor kiiktatható.

A májműtét végrehajtását korlátozhatja az előrehaladott májcirrhosis. Igen ritka esetben májátültetésre is sor kerülhet – ezt elsősorban azoknál a betegeknél alkalmazhatják, ahol nem áll vírusfertőzés a háttérben, nincs távoli áttétük és elég jó az általános állapotuk ahhoz, hogy ezt a nagy beavatkozást, továbbá az ezt követő, élethosszig tartó úgynevezett immunszupresszív kezelést kibírják. A májátültetés rosszindulatú májdaganatban szenvedő betegeknél nagyon ritka beavatkozás, még az Amerikai Egyesült Államokban is csak évente néhány száz májrákos beteget transzplantálnak.

Amennyiben a daganat nem csak a májat érinti, hanem átterjedt a nyirokcsomóra, áttéteteket adott (például a tüdőbe, csontba, hashártyára), akkor a májdaganat sebészi eltávolítása nem hozna gyógyulást, hiszen az áttétek mindegyike nem operálható ki a szervezetből.

Korlátozott sugárkezelési lehetőség

Sajnos a sugárkezelés ebben a betegségben gyakorlatilag nem kivitelezhető, mert a daganat nem reagál elég jól a sugárkezelésre, illetve az ép májszövetet ez a beavatkozás kockázatos mértékben károsítaná. A sugárkezelésnek elsősorban a fájdalmat okozó távoli áttétek (pl. csontáttét) kezelésében lehet szerepe.

A kemoterápia a májrák gyógyításában

A kemoterápia a daganat megkisebbedését eredményezheti. Háromféle módon adhatnak kemoterápiás kezelést.

1. Egy tervezett műtét előtt, a daganat műtét előtti megkisebbítése és az operálhatóság javítása érdekében (ez az úgynevezett neoadjuváns kemoterápia).

2. A daganat eltávolítását követően a betegség kiújulásának megelőzése érdekében (ez az úgynevezett adjuváns kemoterápia).

3. Palliatív kemoterápiás kezelésről akkor beszélünk, ha a műtétileg nem eltávolítható, esetlegesen áttéteket adó betegség kezelése érdekben kap a beteg kemoterápiát. A kezelést adhatják vénába, illetve közvetlenül a máj artériába.

Egyéb kezelési lehetőségek

A nem operálható májdaganatok kezelésében szerepet játszhatnak az úgynevezett ablatív beavatkozások is, amelyek célja a rosszindulatú sejtek mennyiségének csökkentése. Az etanol injekció beadására sor kerülhet egy műtét kapcsán, illetve laparaszkópia során, de bőrön át, is le lehet juttatni a májgócokhoz a sejteket roncsoló etanolt, erre általában ultrahang-vezérelten kerül sor. Hatékony és biztonságos beavatkozás a kisméretű (3 cm-nél kisebb) gócok esetén, akár többgócú betegségben is, s lehetőség van ennek a kezelésnek a megismétlésére is.

A másik lehetséges beavatkozás a radiofrekvenciás elektróda által generált hővel végzett roncsolás, amely legtöbbször percutan (bőrön át, és nem műtét során) történik. Hasonló helyi beavatkozás lehet a lézerterápia, illetve a hideggel történő roncsolás (krioterápia).

Májáttétek, a máj másodlagos rosszindulatú daganatai

Májáttékről akkor beszélünk, ha a test valamely más szervében lévő daganat ad áttétet a májba. Az áttétképzési hajlam a rosszindulatú daganatok fontos tulajdonsága. Sokféle daganat adhat ide áttétet, leggyakoribb májáttétek az emlőrákból, illetve a gyomor-bélrendszeri daganatokból (gyomorrák, hasnyálmirigyrák, vastagbél, vakbéldaganat, végbélrák stb.) származnak, de adhat májáttétet a vesedaganat, a tüdőrák és sok más rosszindulatú betegség is. A májba az eredeti daganatból leszakadó ráksejtek leggyakrabban a véráram útján jutnak el.

A klinikai gyakorlatban a legnagyobb jelentősége a vastagbél és végbélrákok májáttéteinek van. A béldaganatok diagnózisának felállításakor már az esetek körülbelül negyedében májáttét is igazolható: akár a képalkotó vizsgálatok révén, akár a bélműtét során is fény derülhet májáttétre. Minden ötödik-tizedik betegnél a májáttét eltávolítható, s ez javíthatja a betegek túlélését. A tervezett májműtét előtt a beteg kaphat kemoterápiás kezelést (neoadjuváns citosztatikus kezelést) az operálhatóság javítása érdekében.  A májáttétek eltávolításra egy vagy két lépcsőben kerülhet sor.

Amennyiben a májáttétek műtéti eltávolítására nincs lehetőség, akkor az alapbetegség kemoterápiás kezelése, illetve az elsődleges májdaganatnál részletezett úgynevezett ablatív technikák segíthetnek a betegség egyensúlyban tartásában.

Kapcsolódó cikkek:
Májáttét: sebészi, onkológiai, radiológiai kezelés
Májrák gyógyítása: mire van ma lehetőség?

Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Mi a májrák? Mi nem májrák? Kérdések és válaszok

Top