Petefészekrák célzott kezelés (jelige: Napraforgó)

Egyszer már kérdeztem, de a válasz számomra nem volt egyértelmű, ezért újra kérdezem, remélem félreérthetetlenül: létezik-e már célzott, sejtszintű gyógyítás a petefészekrákra? Az úgynevezett biológiai gyógyszerelés? Ha igen, itthon alkalmazzák-e, hol, vagy csak külföldön elérhető?

Hol tart ma a pénzmegvonás hatása a rákgyógyításban? Mennyire használnak originális gyógyszereket és mennyiben generikumokat? Vezettek-e be hatásosabb, célzott szert azóta, hogy alkalmazzák a Taxolt, Cysplatint, Carboplatint?

Jelenleg nincs olyan célzott terápiás készítmény (target terápia), amelyet a petefészekrák kezelésében akár hazánkban, akár a világon törzskönyveztek volna. Klinikai gyógyszervizsgálatok zajlanak többféle készítménnyel, amelyeket jelenleg már hatékonyan használnak más rosszindulatú daganatoknál (például emlőrákban vagy tüdőrákban, bélrákoknál). Ezekre a klinikai vizsgálatokra azért van szükség, hogy igazolják, hogy a petefészekrákos betegeknél is túlélési előnyt eredményez ezeknek a készítményeknek az alkalmazása, vagyis áttétes betegeknél például megnő a teljes túlélési idő, vagy a betegség rosszabbodásáig, a progresszióig eltelt idő (vagyis az az idő, amelyet a beteg viszonylag jó életminőségben, kevés panasszal tölt).

Az onkológiában, ugyanúgy, ahogyan az orvostudomány más területein, a kardiológiában, a fertőző betegségeknél, a cukorbetegségben stb. egyaránt használnak originális készítményeket, illetve generikus készítményeket. Ez nem magyar sajátosság, a világ valamennyi országában jelentős forgalmuk van a generikus gyógyszereknek. Az originális készítmények (más néven az innovatív gyógyszerek) végigjárják a gyógyszerfejlesztés teljes folyamatát, a kémiai hatóanyag szabadalmi levédésétől, a kémiai, analitikai módszereken keresztül a sejt- és szövettenyészeteken, majd állatokban történő vizsgálatokig, hogy tisztázhassák a vegyület valószínűsíthető hatását és mellékhatásait.

Ezt a nem-klinikai szakaszt követi a klinikai vizsgálatok további hosszú évekre terjedő időszaka, amikor már emberek kapják a készítményeket. Alaposan kivizsgálják, hogy mire hatnak, értékelik a mellékhatásokat, s ha mind a gyógyszerbiztonságossági vizsgálatok megnyugtatóak, mind a készítmény hatása jobb, mint az azonos betegség kezelésére már forgalomban lévő készítményeké, vagy legalább valamilyen speciális betegcsoportban előnyös az alkalmazásuk, ekkor kerülnek törzskönyvezésre. A gyógyszerfejlesztés évtizedes, költséges folyamata a törzskönyvezést követő néhány év forgalmából térülhet meg, s amikor lejár a készítmény szabadalmi védettsége, akkor van lehetőség arra, hogy azonos hatóanyagú készítményt más gyógyszergyárak is előállítsanak, igazolják, hogy ez a hasonló készítmény hasonlóképpen szívódik fel, választódik ki a szervezetben, vagyis bizonyos határok között hasonló hatóanyag mennyiség mutatható ki a vérben.

A generikus készítmények forgalomba hozatala előtt az európai, az amerikai, s a magyar hatóságok sem írják elő a kémiai laboratóriumi és állatkísérleteket, s nem szükséges a hatásosság és a viszonylagos ártalmatlanság igazolása a sok ezer embert, beteget bevonó szigorú irányelvek alapján végzett klinikai vizsgálatokban. Ennek eredményeként a generikus készítmények olcsóbban előállíthatóak, s ez könnyebbséget jelent világszerte az egészségbiztosítóknak, illetve a készítményt használó betegeknek.

Ugyanakkor az originális készítmények és a generikus készítmények javallati (indikációs) köre nem azonos: vannak olyan betegségek, amelyekre az originális készítmény alkalmazását törzskönyvezték, de a generikus készítményét nem, annak ellenére, hogy ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák.

A petefészekrákok kezelésében már a taxán készítmények bevezetése előtt is többféle gyógyszert használtak, nemcsak a cisplatint. A teljesség igénye nélkül említve: alkalmazták az adriamycin, epirubicin, etoposid vagy ciklofoszfamid alapú protokollokat. A carboplatin és a taxánok bevezetése után sem állt le a petefészekrákok kezelésre vonatkozó gyógyszerfejlesztés, s ekkor kerültek forgalomba gemcitabin, topotecan vagy a pegilált liposzómás doxorubicin készítmények, amelyeket törzskönyveztek a petefészekrák bizonyos stádiumaiban történő kezelésre. Azt, hogy melyik betegnél melyik gyógyszer adásától várható eredmény, a daganatgátló kezelést adó szakorvos tudja eldönteni.

Kapcsolódó cikkek:
Mi lesz az eredeti onkológiai gyógyszerekkel?
Rákkutatás a betegek részvételével
Gyógyszerfejlesztés: küzdelem az idővel
Megéri meggyógyítani a rákbetegeket
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Nemzetközi összefogás a rákkutatásért
Kinek jusson korszerű gyógyszer?
Petefészekrák

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Ovarium carcinoma, hőterápia
Végzetes petefészekrák
Petefészekrák terápiája
Petefészekrák drága gyógyszere – 3.
Áttételes petefészekrák
Petefészekrák, bizonytalanságok
Műtét után kell-e rákszűrés?
Petefészekműtét, egészségmegőrzés
Nőgyógyászati műtét
Petefészekrák kezelése
Abbahagyni a kemoterápiát?
Petefészekrák és immunterápia
Áttétes petefészekrák
Petefészekrák és hasvízkór
Petefészekrák, harmadik műtét
Palliatív esély

Top