Hasnyálmirigyrák, sárgaság okai és következményei

Apósomnál hasnyálmirigyfej daganatot állapítottak meg májáttáttel. Egy kb 4,5 cm-s daganatról van szó. Kezeltetni nem akarja magát, mennyi ideje lehet még? Mire számíthatunk egy kezeletlen, ekkorra kiterjedésű rák esetében? Mit tehetünk, ha ő nem akarja a kezeléseket?

Azt, hogy egy betegnek mennyi ideje van hátra, soha nem lehet pontosan előre megmondani. A túlélést apósa esetében is befolyásolja az, hogy mennyire kiterjedtek a májáttétek, vagyis hogy csak néhány gócról van-e szó vagy a máj mindkét lebenyében számtalan, esetleg már összefolyó gócot ír le a képalkotó vizsgálat. A túlélési idő függ attól is, hogy párhuzamosan a máj működése mennyire károsodott. Ezt a laborvizsgálatok alapján lehet megmondani.

A hasnyálmirigy-daganatos betegeknél sokszor kialakul a lábakon vizenyő, valamint hasvízkor (ascites) részben a daganat miatt, részben a májáttétek miatt. A májáttétek ugyanis a máj megkeményedését eredményezik, s ilyen helyzetben a belek felől nem tud elég folyadék visszaáramlani a szívbe, ezért ennek egy része kiválasztódik a hasüregbe szabad folyadék formájában.

A hasnyálmirigy fejében lévő daganat egyébként akkor is okozhat sárgaságot, ha még a máj önmagában képes is lenne a méregtelenítő, epefesték-kiválasztó funkcióinak ellátására. Ugyanis a hasnyálmirigy feje a májkapuban van, ahol az epehólyag is található, illetve ahol az epevezetékek kilépnek. A növekvő daganat ezt összenyomhatja, s ilyenkor sárgaság alakul ki. Ultrahangon az látható, hogy az összenyomott terület előtt kitágulnak a májból kivezető (és a bélbe szájadzó) epeutak.

Ezt a fajta sárgaságot többféle módszerrel lehet csökkenteni. Leggyakrabban úgynevezett sztent beültetésére kerül sor: egy gyomor-nyombél tükrözéses vizsgálat során az összenyomott epeutakba egy csövecskét (sztentet) igyekeznek behelyezni, amely biztosíthatja a daganat által összenyomott epeutak megfelelő tágan tartását és így az epe ürülését a májból.

A sárgaság másik típusa, amely apósánál jelentkezhet, az úgynevezett parenchymás, vagyis a máj szöveteinek működési elégtelenségére utaló sárgaság. Ez annak következtében alakul ki, hogy a növekvő áttétek mellet csökken az ép májszövet mennyisége. Ezt a sárgaságot nem lehet megoldani olyan módszerekkel, amelyek az epe elfolyásának biztosítására szolgálnának, ezért a májáttétek növekedése a romló májműködés mellett zavartsághoz, aluszékonysághoz, végül májkómához vezethet.

Az, hogy mire számíthatnak még a betegség előrehaladásakor, szintén nem lehet megjósolni, ez függ attól is, hogy más szerv(ek)ben jelentkezik-e például áttétes folyamat, hiszen akkor annak a szervnek a működése is károsodhat, s ennek újabb tünetek kialakulása lehet a következménye.

A daganatos betegeknél, s különösen a hasnyálmirigyrákos betegeknél gyakran jelentkezhet alsóvégtagi trombózis is, amelyre az egyik oldali láb rövid idő alatt (pár óra, 1 nap) kialakuló duzzanata, esetleg fájdalom, bőrpír hívhatja fel a figyelmet. Ilyen esetben a betegnél vérhígító kezelést kell indítani a trombózis továbbterjedésének meggátlására, illetve a szövődményként jelentkező tüdőembólia kialakulási kockázatának mérséklésére.

Amennyiben apósa elzárkózik az onkológiai (citosztatikus) kezeléstől, a fentiekre tekintettel akkor is van szüksége időnként orvosi ellátásra. Ennek része a megfelelő fájdalomcsillapítás, a tápláltsági állapot lehetőség szerinti megőrzése, tápláló étrend, szükség esetén tápszerek adagolása. Szükség lehet vízhajtókra, bizonyos esetekben hascsapolásra, vérrögösödést gátló kezelésre (pl. trombózis esetén). A betegség előrehaladásával a beteg egyre inkább ellátásra, majd ápolásra szorulhat, s nemcsak a test kényelmének, komfortérzetének biztosítása fontos ilyenkor, hanem a beteg lelki támogatása is a család részéről.

Kapcsolódó cikkek:
Hasnyálmirigyrák
Epehólyagrák
Fájdalomcsillapítás
Daganatok jellemzői
Kemoterápia: módszerek és gyógyszerek
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni