A levelében leírt TNM stádiumú daganat méretében kicsinek tekinthető (a T1c azt jelenti, hogy az elsődleges tumor 1 cm-nél nagyobb volt, de nem érte el a 2 cm-t). A pN0 azt jelenti, hogy a vizsgált nyirokcsomókban nem találtak áttétet. Az M0 azt jelenti, hogy nem ismert, hogy metasztázis, azaz áttét állna fenn. Ezekből az információkból azonban még nem mondható meg, hogy mennyi a kiújulás (helyi vagy ellenoldali kiújulás, illetve áttétképződés) kockázata az Ön esetében, mert ezt az elsődleges tumor méretén és a nyirokcsomók érintettségén kívül befolyásolja a daganat mikroszkópos szövettani rosszindulatúságának a foka (Grade, gradus), a HER2 receptor pozitivitás vagy negativitás, illetve az, hogy a daganat körül a szövettani feldolgozás során láttak-e az erekben rákos sejtszóródást. Ezeken túl ezt befolyásolja az életkor, illetve a hormon receptorok (ösztrogén receptor – ER és progeszteron receptor – PgR) pozitivitása, negativitása is.

A kiújulási kockázat felmérése azért fontos, mert annak mértéke befolyásolja a beteg műtét utáni (adjuváns) kezelését, illvetve azt is, hogy mennyire szorosan, milyen vizsgálatokkal követik a beteget. Amennyiben valamilyen gyanútkeltő elváltozást észlelnek, a kontrollvizsgálatok gyakoriságát sűrítheti az orvos.

Az emlőrákos betegnek élethosszan(!) kell járni onkológiai kontrollokra a hazánkban is érvényes szakmai irányelvek alapján. Ennek általános gyakorisága: 5 évig 3 havonta, 5 és 10 év között félévente, 10 év után évente. A kontrollok során vizsgálják az emlőt, az ellenoldali emlőt részben az orvosi vizsgálat során, részben képalkotó (röntgen, ultrahang) vizsgálattal. Képalkotó vizsgálatok történnek a mellkasról és a hasról is az esetleges áttétképződés időben történő észrevételére.

Emellett laborvizsgálatokra is sor kerülhet, ezek részét képezik a tumormarker vizsgálatok. A CA 15-3 követése mellett kiegészítésként mérni szokták a CEA szintet is. Az emlőrákos betegek műtét utáni adjuváns kezelése sok évig tarthat, hormon-pozitív daganatoknál a műtét után akár 5-7 évig is az ösztrogéntermelést visszaszorító készítmények szedését javasolják az onkológusok a rákos betegség kiújulásának megakadályozására, illetve késleltetésére.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Nem lemondani a mindennapi örömökről
Családban is lehet magányos a beteg
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Sorstársakkal közösen csökkenteni a feszültséget
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Kicsorbítható az éle Démoklész kardjának

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?