Édesapámnál két hónapja diagnosztizálták a vastagbélrákot. Egy hónap alatt lefogyott, erőtlen lett, bekerült a kórházba. Infúziókat kapott a folyadékpótlásra, pár nap múlva felvizesedett a hasa, lecsapolták. Mára teljes teste vizes, doktornő szerint az egész bőre alatt víz van. Áttétes a mája és a tüdeje is. Nem tudjuk mennyi van még hátra. Aggódik a család, tehetetlennek érezzük magunkat. Senki nem mondja el, hogy vajon meddig lesz életben az apu. Fájdalmai nincsenek. Mire számíthatunk még és meddig tarthat?
Leveléből nem tudjuk megállapítani, mi okozta a hasvízkór (ascites) kialakulását. A vastagbélrák gyakran okoz májáttéteket, s a máj működésének károsodása, illetve a májban megjelenő áttétek miatt a máj szerkezeti átépülése („megkeményedése”) is okozhatja azt, hogy a hasból a folyadék nem tud a májon átvezető ereken keresztül visszajutni a szív felé, s a hasban szabad víz formájában felszaporodik.
A vizenyők kialakulását okozhatja más eltérés is, pl. alacsony fehérjeszint a vérben. Ilyenkor a vérben lévő folyadék egy része kiszűrődik-kimegy a szövetek közé.
Nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyi ideje van hátra az édesapjának, nemcsak azért, mert levele az egész betegségről csak nagyon kevés információt tartalmaz, hanem mert az az orvos sem tud pontos számadatot mondani, aki pontosan látja a képalkotó vizsgálatok eredményét, esetleg az azokban látható változásokat, illetve a laboreredményeket, ezek változását, s változásának ütemét.
A gyakorló onkológus tudja, hogy sok szempontból lehet fontos a hozzátartozóknak, a családnak, hogy mennyi ideig lesz életben a beteg: érzelmileg fontos lehet, hogy – különösen az ünnepek közeledtével – mennyi időt lehetnek még vele. Fontos lehet az idő azért is, mert van, aki úgy méri, hogy „mennyi ideig kell szenvednie” vagy „mennyi ideig kell néznem a szenvedését”. S nemcsak érzelmi, hanem gyakorlati okok miatt is fontos lehet, hiszen ha a beteget a beteg kívánságaira is figyelemmel szeretné a család ápolni, ez általában jelentős erőfeszítést és szervezést igényel a családtagok részéről. Mindezekkel tehát tisztában vagyunk, ám időpontot nem tudunk mondani. Amint fentebb írtuk, a leletek romlásának üteméből lehet erről hozzávetőlegeset mondani, de éppen a sok bizonytalansági tényező miatt kerülik ezt általában a kezelőorvosok is.
Kapcsolódó cikkek:
Vastagbélrák és végbélrák
Rettegett hányinger: hogyan kerülhetjük el?
A kemoterápiás kezelés mellékhatásai
Vastagbélrák és végbélrák
KRAS vizsgálat a hatékonyabb kezelésekért
EGFR: célzottan gátolják a rákos sejtburjánzást
Új esély a daganatterápiában: az EGFR-gátlás
A vastagbélrák és a végbéldaganat stádiumai
Vastagbélrák és végbélrák: különbségek a gyógyításban
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Májáttétes végbélrák CT vizsgálata
Végbélrák májáttét: kras vizsgálat, célzott terápia
Áttétes végbélrák nagy fájdalmai
Végbélrák és áttétek
Végbélrák kiújulása nyirokcsomókban
Végbélrák: rosszul sikerült sztóma?
Végbélrák: sztóma és biopszia
Végbélrák utókezelése
Áttétes végbélrákos beteg
Kérdés vastagbélrákról
Áttétes vastagbélrák
Gyorsan növő vastagbélrák műtéte
Vastagbélrák biológiai terápiája
Vastagbélrák gyógyszeres kezelése
Vastagbéldaganat és sztóma
Bélelzáródás veszélyei
Vastagbélrák: lejárt az idő?
Sztóma után állandósult hasmenés
Sztómazárás után
Bajok a visszahelyezett végbéllel
Vastagbéldaganat és stoma: elrontott műtét?
Záróizom ingerület
Vastagbélrák a családban
Vastagbélrák terápiája
Csontáttétes végbélrák
