Édesapámnak okt.13-án felismert nyelőcsődaganata van. Kapott 5 hetes kombinált kezelést, most újra kemoterápia vár rá. Főleg pépes ételt eszik, vagy nagyon apró darabosat. Fulladásos halált okozhat így is a daganat?Édesapám az első 5 hetes kezelést jól viselte, nem hányt, nem volt hányingere. Dec. 10-én hazajött, jó általános állapotban van, súlyát tartja. Milyenek a túlélési esélyei? Vajon meddig lehet még velünk?
Édesapjánál fontos, hogy jó általános állapotban van, s fontos, hogy ezt megfelelő kalóriabevitellel megőrizzék. Ebben segítenek a turmixolt, magas kalóriatartalmú ételek, illetve a különféle gyógytápszerek.
A túlélési esélyeket befolyásolja, hogy a daganat a most kapott sugár- és kemoterápia után műthető-e, vagy olyan daganatról van szó, amelynek a műtéti eltávolítása nem lehetséges, mert túlságosan összekapaszkodik a környezetében lévő fontos szervekkel (légcső, szív, nagyerek), esetleg távoli áttétet is adott már. Ez utóbbi esetben a sugárkezelés és a kemoterápia célja az, hogy a daganatsejtek egy részét elpusztítsa, s amennyiben a daganat reagál az alkalmazott kezelésre, csökkenjenek a nyelési, a légzési panaszok és a fájdalmak.
Amennyiben édesapjának jelenleg fulladásos panaszai vannak, akkor ennek oka többféle lehet. Nemcsak a daganattal függhet össze, hanem egyidejűleg fennálló szívbetegséggel, tüdőbetegséggel, pl. dohányzás mellett, vagy anélkül kialakuló krónikus hörghuruttal, és még sok másféle okkal. Amennyiben édesapjának fulladásos panaszai vannak, beszéljék meg ezt a kezelőorvosával.
Általánosságban a nyelőcsődaganattal összefüggő fulladásos panaszokról az alábbiakat érdemes tudni:
A nyelőcső és a légcső (a főhörgő) két teljesen zárt, és egymástól különálló szerv az egészséges emberi szervezetben, amelyek egymás mögött futnak le, a szájüregnél a garathoz, illetve a gégéhez kapcsolódnak. A gégefedő megakadályozza, hogy nyeléskor az étel a légcsőbe jusson. A nyelőcsőben kialakuló daganat beszűkiti a nyelőcsövet, s a darabos ételek lenyelése problémát okoz. Amennyiben van lehetőség a betegnél műtéti beavatkozásra, akár előzetes sugár és kemoterápiás kezelés után, akkor a nyelőcső szűkületet okozó daganat eltávolításával a nyelés jelentősen javul.
Olyan nyelőcsődaganatos betegeknél, akiknél a daganatot műtétileg nem lehet eltávolítani, fulladásos panaszok többféle módon alakulhatnak ki.
Amennyiben a nyelőcső daganat, vagy a környezetében növeknő daganatos nyirokcsomók összenyomják az egyébként C alakú porcokkal megerősített főhörgőt, a jobb vagy a bal hörgőt, nehezítetté válik a levegő beáramlása az orr és a száj felől a tüdőbe. Előfordulhat, hogy a nyelőcsődaganat ráterjed a légcsőre vagy a kétfelé ágazó hörgőre, és beszűrve azokat, csökkenti keresztmetszetüket, ezáltal okozva légzési nehezítettséget.
Ritkán az is előfordul, hogy sipoly keletkezik a nyelőcső és a légcső között: ez egy járat, ami úgy okozhat problémát, hogy az elfogyasztott étel egy része bejut a föhörgőbe. Ilyen esetekben a nyelőcső vagy a légcső felöl tartósan egy tubust (úgynevezett sztentet) behelyezve lehet biztosítani a megfelelő légzést és nyelést.
Amennyiben a nyelőcsőrákos betegeknél tüdőáttéteket is találnak, ezek a gócok a légzési felület csökkentése révén okozhatnak nehezebb légzést, elsősorban fizikai erőkifejtésnél.
