Az volna a kérdésem, hogy tényleg nagyobb az esélyem a megbetegedésre, ha a nagypapám gégerákban halt meg? A másik kérdésem pedig az, hogy a férjem családjában is előfordult ilyen haláleset és az enyémben is. Örökölhető? Akkor a gyerekeink hajlamosabbak lesznek a rákbetegségre mint mi?
A rosszindulatú betegségek kialakulásában számos külső tényező játszik szerepet, amelyek együtt hatnak bizonyos belső tényezőkkel, így örökletes tényezőkkel is.
A külső tényezők között leggyakrabban emlegetett a dohányfüst, de számos más úgynevezett karcinogén (rákkeltő) anyagot ismerünk, szerepe van az UV sugárzásnak (túlzott napsütés), gyulladásoknak, vírusoknak (például HPV és hepatitis B) és még nagyon sok tényezőnek. (A dohányzásnak nemcsak a tüdőrák, hanem a szájüregi rák, a garatrák és gégerák, a húgyhólyagrák és számos más betegség kialakulásában bizonyított a szerepe.)
Örökletes tényezők a rosszindulatú betegségek 5-10 százalékában játszanak szerepet, s gyakran nem a szokásos öröklődési szabályok, azaz génhiba miatt alakul ki a betegség, vagyis csak ritkán van szó arról, hogy például az emlőrák kialakulására hajlamosító gént ad át a nő az utódra (ilyen például a BRCA1 és BRCA2 gén).
Annak, hogy egy családon belül halmozódnak a daganatos betegségek, más oka is lehet, mint az öröklődés. Ilyen lehet az étkezés hasonlósága, az életmódbeli (pl. napozás, munkahely) hasonlóságok.
Sajnos az, hogy egy családban előfordul rosszindulatú daganatos betegség, szinte szokásosnak tekinthető, a fejlett ipari társadalmakban átlagosan minden harmadik embernek lesz az élete során rosszindulatú betegsége (férfiaknál még ennél is valamivel magasabb a kockázati arány). A családi halmozódás esetén kérdés, hogy ez elsőfokú rokonoknál, vagy távolabbi rokonoknál fordul-e elő, mennyire jelentkezik a rokonnál fiatal korban. A fentebb említett emlőrák gének szűrésére már hazánkban is van lehetőség a magas kockázatú családoknál.
A gyerekek nevelésében és a személyes példamutatásban fontos, hogy kövessük azokat az irányelveket, amelyek mérsékelhetik a rákos betegségek kialakulásának kockázatát. A rákellenes európai irányelvek („European Code Against Cancer”) ajánlásait érdemes megtartani. Ezek az ajánlások foglalkoznak az egészséges táplálkozással, a mértéktartó napozással, a helyes szexuális magatartás kialakításával, mivel ezek ugyanúgy hozzájárulhatnak a daganatos betegségek kialakulási kockázatának csökkenéséhez, mint a dohányzás vagy az alkoholizmus elleni küzdelem. Fontosak a megfelelő védőoltások és szintén fontos a részvétel a szervezett szűrőprogramokban.
Kapcsolódó cikkek:
Garatrák és gégerák
Szűrővizsgálatok
Mire jó a tüdőszűrés?
Kezelés nélkül mit sem ér a szűrés
Az önvizsgálat nem a nők „kiváltsága”
Vastagbélrák és végbélrák: életet menthet a szűrés
Nem megyünk orvoshoz, mert félünk a betegségtől
Elkerülhető a végzetes vastag- és végbélrák
Béltükrözés: a gyógyítás alapja a diagnózis
Több időt kellene a wc-n tölteni
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Öröklődő méhnyakrák?
Öröklődő vékonybélrák?
Örökölhető-e a HPV?
Vastagbélrák a családban
Halmozódó bélrák a családban
Vastagbélrák a családban
Bélrákok kockázata
