Óvatosan a diétákkal, a rák nem a böjt ideje!

Gyakran olvasni egymásnak ellentmondó híreket arról, melyik tápanyag járul hozzá a rákbetegség kockázatának csökkentéséhez vagy növeléséhez, s mi segíti elő vagy gátolja a daganatos betegség legyőzését. Mivel az egyes tumorok egyedi jellemzői és az esetleges kísérőbetegségek miatt univerzális, mindenki számára követendő étrendi javaslat nincs, tanácsos dietetikussal konzultálni, aki személyre szabottan tud iránymutatást adni. Ettől függetlenül persze vannak olyan általános érvényű szabályok, amelyeket mindenkinek érdemes megfogadni, illetve léteznek olyan tévhiteken alapuló “jó tanácsok”, amelyeket jobb meg sem hallani. Ezeket foglalta össze a Rákgyógyítás felkérésére Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke.

Végiggondolva bármennyire is logikus, mégis megdöbbentő szembesülni azzal a ténnyel, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek jelentős hányadát mi magunk idézzük elő az életmódunkkal. Nemzetközi tudományos felmérések bizonyították, hogy a különböző ártalmak hosszú években mérhető egészség- és életveszteséget okoznak.

A dohányzás káros hatása széles körben közismert, zömmel maguk a cigarettázók is tisztában vannak a méreganyagok folyamatos adagolásának egészségi kockázataival, csak önmaguk megnyugtatásaként elbagatellizálják azokat. A májrákok, hasnyálmirigy daganatok, szájüregi tumorok jelentős részénél ugyancsak egyértelmű az ok-okozati kapcsolat az alkoholfogyasztás és a betegség között.

A rákkal összefüggésben ritkábban esik szó a túlsúlyról, pedig mára az is kiderült: a szív- és érrendszeri problémák mellett bizony a rosszindulatú daganatoknak egy részében is közrejátszik a súlyfelesleg. Az egyes kockázati tényezők pedig sok embernél összeadódnak.

– A daganatos betegségek kialakulásáért mintegy 35 százalékban tehető felelőssé a táplálkozás. Ezt az adatot úgy is lefordíthatjuk, hogy a rák ekkora arányban lenne megelőzhető, illetve kialakulása késleltethető – számszerűsíti az adatokat Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. Nagy kihívás a berögzült hazai étkezési szokások megváltoztatása, ugyanis sokan ragaszkodnak a hagyományos magyar konyhához, amiben a vörös húsok, az állati zsiradékok használata, a nehéz, túlzottan sós és fűszeres ételek dominálnak.

A hosszú ideig élt nagyapák példájára hivatkozva sokan csak legyintenek erre, ám azóta megváltozott az életvitel, s nem igénylünk annyi kalóriát, ráadásul a sok zsír mellett sokkal több cukrot is fogyasztunk, elég csak a szénsavas üdítőkre vagy a “gyümölcs ízű” levekre gondolni. A szokások jelentőségére rávilágít, ha térségünket a mediterrán konyhával hasonlítjuk össze: ott is sok zsiradékot használnak, nem kevés alkoholt isznak és fő étkezésnek a vacsorát tekintik, arányaiban mégis kevesebb a daganatos megbetegedés. Hogy mi ennek az oka?

Hogyan segítenek az élelmiszerek?

A fenti ellentmondás titkát a tápanyagok összetételében találták meg: sertészsír helyett az olívaolaj használata, szalonna helyett a tengeri halak fogyasztása vagy a tömény italok, égetett szeszek helyett a jó minőségű vörösbor népszerűsége mind olyan tényezők, amelyek a mediterrán térségekben élők szervezetét ellenállóbbá teszik a daganatos megbetegedésekkel szemben. (Mindezt kiegészíti az életfelfogás, a stresszkezelés különbözősége.)

Antal Emese megjegyzi: tévhit az, hogy a növényi olajoknak kisebb a kalóriatartalmuk mint az állati zsíroknak. Tehát nem az energiatartalom különbözősége miatt ajánlottak, hanem mert más az összetételük. A bennük lévő kémiai kötések alapján különböztetik meg a telített, az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat, előbbiek rendszerint az állati, utóbbiak a növényi eredetű zsiradékokra jellemzőek. Ezek lebontása során más-más vegyületek keletkeznek a szervezetünkben, ezáltal fejthetnek ki bennünk kedvezőtlen vagy kedvező élettani hatásokat.

A zöldségek és a gyümölcsök fogyasztását sem véletlenül propagálja mindenki: ezek fontos ásványi anyag- és vitaminforrások, amelyek rosttartalmuk miatt az emésztőrendszerre is kedvezően hatnak. A rostok megfelelő folyadékfogyasztás mellett teltségérzetet okoznak, ezáltal is csökkentik az elhízás kockázatát. A bélrendszerre azzal fejtenek ki kedvező hatást, hogy megkötnek különböző káros anyagokat, növelik a béltartalom térfogatát, ezáltal csökken a széklet tranzitideje is.

Az ételek elkészítése sem mellékes

Nemcsak az számít, hogy mit eszünk, az is legalább ennyire fontos, miként készítjük el és tálaljuk az ételeket. Egyes kutatások például összefüggést találtak az ételek és teák túl forró fogyasztása, valamint a gégerák és nyelőcsőrák előfordulása között, s feltételezik, hogy a tűzforró ételek szövetkárosító hatása állhat a háttérben.

Tudományos tény az is, hogy a hűtőszekrények és fagyasztóládák elterjedésével jelentősen csökkent a gyomorrák előfordulása, mert világszerte háttérbe szorult a füstölés mint tartósítási mód. A betegség ma is azokban az országokban fordul elő nagyobb arányban, ahol a nemzeti ételek között népszerűek a füstölt élelmiszerek: idehaza a füstölt húsáruk (kolbász, sonka, szalonna), míg például Ja- pánban vagy a Kaszpi-tenger környékén a füstölt, pácolt, sós tengeri halak említhetők.

– A grillezés és a szabad tűzön való sütés közel sem annyira egészséges mint az a köztudatban él. Ugyan pozitív, hogy ezek az ételek kevés zsiradékkal készülnek, ám a kormos, megpirult-megégett részek rákkeltő anyagokat tartalmaznak. Ugyanezen megfontolásból kell elkerülni a sütéshez használt zsiradékok túlhevítését, s az elhasznált olajak, zsírok további felhasználását – fogalmaz Antal Emese. Hozzáteszi: a párolást tartják az egyik legegészségesebb ételkészítési eljárásnak, mivel közben nem keletkeznek káros vegyületek, emellett nincs szükség sok zsiradékra sem, mindeközben pedig az alapanyagoknak megőrzi a tápértékét és a vitamintartalmát.

A rákbetegnek minden tápanyagra szüksége van!

Az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás akkor is fontos, amikor már kimutattak egy daganatos betegséget, ám van néhány különbség a betegségmegelőzést szolgáló időszak és a daganatellenes terápia alatti étkezés között. A legalapvetőbb szabály: a műtét előtti és utáni hetek, a kemoterápia és a sugárkezelés alatti időszak nem a fogyókúra és nem a különféle böjtök ideje!

A kezelések közben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megőrizzük erőnlétünket, vitalitásunkat. Erre nagy szüksége van a szervezetnek, hogy egyrészt küzdeni tudjon a daganat ellen, másrészt elkerüljük a legyengülés következtében kialakuló fertőzéseket, amelyek alapvetően veszélyeztethetik a terápia sikerességét.

– Egyetlen rákbetegnek sem szabad szélsőséges diétába fognia! Sokszor ajánlanak a a betegeknek méregtelenítésnek, tisztítókúrának nevezett egyoldalú étrendet, ám ezt nem tartjuk helyesnek – szögezi le Antal Emese.

A dietetikus magyarázatként hozzáteszi: a divatos diétákról ugyan egyes tudományosnak ható cikkekben, könyvekben, internetes fórumokon meggyőzőnek tűnő érvelések jelennek meg, a valóság ezzel szemben az, hogy a beteg szervezetnek mindenféle tápanyagra szüksége van. A kalóriaszegény étrend fokozhatja a fogyást és a legyengülést, a hús és a fehérjék megvonásának pedig az izomerő csökkenése, az elesettség fokozódása lehet a káros következménye.

Gondok az étkezéssel: megőrizni az erőnlétet!

– A kezelések gyakran járnak étvágytalansággal, hányingerrel, ami miatt a betegek úgy érzik, elment a kedvük az evéstől. Nagyon fontos, hogy átérezzék: bármennyire is nehéz, enniük kell az egészségükért – fogalmaz a dietetikus. Talán akkor a legfontosabb az evés, amikor az a legkevésbé esik jól: a hányással, hasmenéssel ugyanis sok vitamin, ásványi anyag és folyadék azelőtt kiürül, hogy hasznosulhatott volna, tehát muszáj pótolni.

– Minden betegnek meg kell értenie: azzal tehet a legtöbbet a terápia sikeréért, ha tudatosan elhatározza, hogy rendszeresen táplálkozik, aktívan erősíti a szervezetét, s akkor is küzd a legyengülés ellen, ha minden falattal külön-külön meg kell birkózni – szolgál megfontolásra érdemes motivációval Antal Emese.

A kezelések alatti hányinger és hányás csökkentésében – hányingercsökkentő gyógyszerek mellett – hasznos lehet, ha a beteg inkább gyakran eszik kevesebbet, ha nem terheli meg a gyomrát nagy adag vagy fűszeres ételekkel. Ajánlják a lassabb evést és ivást, a falatok alapos megrágását. A zavaró,  irritáló szagok elkerülésében segíthet, ha szobahőmérsékleten vagy hidegen fogyasztjuk az ételeket, kerüljük a zsírban sült és zsíros ételeket, a csömört okozó, tömény édességeket. Segíthet, ha teát, natúr, édesítetlen gyümölcsleveket iszunk, a szénsavas és magas koffeintartalmú italokat viszont kerüljük. Van akiknek jégkocka vagy mentolos cukor szopogatása segít legyőzni a hányingert.

Ha a nyelés nehezítettsége és fájdalma miatt a szilárd falatokat nem tudja megenni a beteg, gondoskodni kell arról, hogy a pépes ételek és az elfogyasztott folyadék minél több energiát tartalmazzon. Ilyen esetekben célszerű nagyobb zsírtartalmú tejet, kalóriadús turmixokat, víz helyett nagy gyümölcstartalmú ivóleveket vagy akár az átlagosnál cukrosabb teákat fogyasztani, hiszen a lényeg ebben az esetben, hogy minél több kalóriát kapjon a szervezet.

Ha a mindennapos táplálékkal semmiképpen sem oldható meg a megfelelő mennyiségű energiabevitel, az orvos (az onkológus, de javaslata alapján később a háziorvos is) felírhat receptre társadalombiztosítási támogatással olyan gyógytápszereket, amelyeket kifejezetten a daganatos betegek kóros fogyásának megakadályozására fejlesztettek ki – ezek  nem azonosak azokkal az étrend-kiegészítőkkel, amelyeket különféle hirdetésekben kínálnak a betegeknek. Ha pedig semmi sem használ, az orvosok a mesterséges táplálás (infúzió, gyomorszonda) mellett döntenek.

Az univerzális recept: örömöt találni az evésben

Bármilyen gyakran hangzik is el a kérdés a betegek és hozzátartozók részéről, hogy mit egyen egy emlőrákkal, tüdőtumorral vagy vesedaganattal kezelt ember, nincs univerzális tanács, amely minden betegnek megfelelő és hasznos lenne. A rostban gazdag ételek fogyasztása például segít karbantartani a bélrendszert és megelőzni a vastagbélrákot, ám akinél kimutatták a betegséget, már nem tanácsos a túlzott rostbevitel, mert az irritált bélbolyhokra károsan hathat.

Ugyancsak kerülni kell a rostos ételek fogyasztását hasmenés esetén. A száraz kekszek, pirítósok sokaknál csökkentik a hányingert, ám egy fej-nyaki daganatos embernek, akinek egyébként is nehéz a nyelés, nem tanácsos ezeknek az ételeknek a fogyasztása. Lehetne tovább sorolni a példákat, ám már ennyiből is látszik: fontos, hogy a beteg a “szomszédasszony” mellett olyan szakembertől is kapjon személyre szabott étkezési tanácsot, aki pontosan ismeri a leleteit, jártas a táplálkozástudományban, s felelősséget is vállal az elmondottakért.

A betegek sokszor szeretnének konkrét receptgyűjteményt arról, hogy milyen ételeket fogyasszanak. Antal Emese rámutat: mivel a májgaluskalevest nem lehet versenyeztetni a tökfőzelékkel vagy a padlizsánkrémet a paradicsompürével, ki kell tapasztalni az optimális ételeket és étrendet. A lényeg, hogy a táplálkozás úgy legyen kiegyensúlyozott és kalóriadús, hogy közben nem terheli meg a szervezetet. Még azonos betegségben sincs egyedül üdvözítő szabály – ha valahol ezt állítják, azt mindig kétkedéssel kell kezelni. Sok múlik a beteg korábbi szokásain, nyitottságán, lehetőségein és természetesen ízlésén is. Bármilyen étkezési tanácsot kapjon is valaki, alapvető fontosságú, hogy örömöt találjon az evésben.

Az összeállítás a Rákgyógyítás magazin 4. számában jelent meg. A Tűzmadár Alapítvány által kiadott országos magazin negyedévenként 10 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba. Az ingyenes lap cikkeiben, riportjaiban és interjúiban a tévhitek ellen küzd, s olyan témákat dolgoz fel, amelyek meghatározzák a rákbetegek mindennapjait: kezelések, mellékhatások, klinikai kutatások, a betegség lelki vonatkozásai, a családi kapcsolatok alakulása.

 

Kapcsolódó cikkek:
Vitaminbombák, antioxidánsok: csak mértékkel!
Étrend-kiegészítők, gyógynövények feketelistája!
Az étrendkiegészítő nem gyógyszer
Elkerülhető a végzetes vastag- és végbélrák

Székrekedés, gondok a wc-n: bélrák is okozhatja!
Nemcsak az elhízás, az alultápláltság is kockázatos

Cimkék

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top