Rák: miért kell, hogy fájjon?

Nem szabad elfogadni azt, hogy a betegség menthetetlen módon együtt jár a fájdalommal: a fájdalomcsillapítás gyógyszeres és pszichológiai csillapítása volt az egyik kiemelt témája a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság által szervezett daganatos betegek országos találkozójának Budapesten.

– Nem szabad enerváltan tűrni a fájdalmat és belenyugodni abba – jelentette ki Kismarton Judit a daganatos betegek napjának fájdalomcsillapítással foglalkozó szekciójában. Amint arról a Weborvos beszámolt, a szakorvos tapasztalata szerint nagyon sok tévhit él a fájdalomcsillapításról. – Nem szabad elfogadni azt, hogy a betegség menthetetlen módon együtt jár a fájdalommal. A mindennapok megélését rendkívüli módon befolyásolja az életminőség, aminek az alapja a fájdalommentesség. Minden eszközt be kell vetni a fájdalom megszüntetése, illetve csillapítása érdekében – fogalmazott Kismarton Judit.

A félrevezető népi legendákra példaként az előadó a kábító hatású fájdalomcsillapítókat, az ópiátokat említette, amelyekről sokan azért idegenkednek, mert úgy gondolják: akik efféle gyógyszereket kapnak, azoknak már nincs sok idejük hátra az életükből. “Ez nem igaz! A szomszédasszonynak kétségtelenül lehetnek remek tippjei, ám a gyógyszerek megítélését az orvosokra kellene bízni” – mondta Kismarton Judit, hangsúlyozva, hogy az ópiátok orvosi kontroll mellett széles körben jó eredménnyel alkalmazható gyógyszerek.

A fájdalmakról mindig pontosan be kell számolni az orvosnak: mivel a fájdalom szubjektív, azt csak akkor lehet hatékonyan mérsékelni, ha arról pontos képet ad a beteg. Az előadó kiemelte: mindig pontosan tájékoztatni kell az orvost a beszedett vény nélküli gyógyszerekről és a vitaminokról is, máskülönben előfordulhat, hogy káros mértékű hatóanyag-koncentráció alakul ki a szervezetben.

Lélekben csökkenteni a fájdalmat

Rohánszky Magda, a Magyar Pszichoonkológiai Társaság elnöke az Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiáján végzett felmérés tapasztalatairól szólva arról számolt be: a nők és a férfiak másként viszonyulnak a fájdalomhoz. – A férfiak, amíg lehet, tűrik a fájdalmat, esetenként sokkal nagyobb fájdalmat is elviselnek mint amire szükség lenne. Gyakran magukba fordulnak, s olykor az alkoholban keresnek menedéket.

Ezzel szemben a nők nyitottabbak a külső segítségre, aktívabbak a fájdalomcsillapításban alkalmazható technikák elsajátításában – fogalmazott a pszichológus. Elmondta: az 1-től 10-ig terjedő skálán osztályozott fájdalomerősség az alsó szegmensekben akár csupán pszichológiai módszerekkel is mérsékelhető, ám a lelki tényezők erősebb fájdalmak fennállása esetén is befolyásolhatják a gyógyszerek hatását. Ennek ugyancsak az az oka, hogy mivel mindenki maga érzi át a saját fájdalmát, annak megélését is befolyásolni tudja.

– A fájdalom önmagát is tudja erősíteni: ha a beteg pánikba esik, a fájdalom miatt nyugtalanná válik, a stressz, az izomfeszültség, a fájdalom folyamatos tudati fókuszban tartása tovább erősíti azt. Tudatos hozzáállással, egyszerű relaxációs módszerek elsajátításával ez az ördögi kör megtörhető – jelentette ki Rohányszky Magda. Példaként olyan, a mindennapokban is könnyen elvégezhető gyakorlatokat említett, mint a figyelemelterelés, a hétköznapi aktivitásnak a teherbíráshoz mérten való fokozása, a megnyugvást és ellazulást szolgáló légzéstechnika elsajátítása.

A fájdalomcsillapításban a képzelőerő és a fantázia is segíthet: immaginációnak hívják azt, amikor ellazult állapotban, kellemes képek és emlékek tudatos felidézésével gyengítik az agy fájdalomközpontjának intenzitását, s ugyanerre szolgál az önszuggesszió is. Budapesten a Szent László Kórházban egyébként a Tűzmadár Alapítvány rendszeresen szervez ingyenes tréningeket a rákbetegeknek és családtagjaiknak, ahol elsajátíthatók ezek a technikák.

Kapcsolódó cikkek:
Fájdalomcsillapítás
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Segítség rákbetegeknek és családtagjaiknak
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni

Top