Vírusból méhnyakrák: oltás kinek, hol, mennyiért?

Ma még több kérdés nyitott a méhnyakrákot (is) okozni képes HPV vírustörzs egyes fajtái ellen hatékony védelmet nyújtó védőoltásról, így nem tudni például azt sem, hogy mennyi ideig nyújt védelmet a vakcina a fertőzéssel szemben, vagy a későbbiekben pontosan milyen szerepe lehet az idősebb nők és a fiúk/férfiak védelmében. Amit viszont tudni lehet, azt cikkünkben összefoglaltuk.

A HPV a “humán papillomavírus” elnevezés rövidítése, magyarra fordítva rendszerint a laphámból kiinduló jóindulatú daganatot létrehozó vírust jelent. A HPV nem egyetlen vírus, a mozaikszó egy mintegy száz különféle – egymástól számozással megkülönböztetett – víruscsoportot takar. Ezen vírusok egyes fajtái felelősek azon rendellenes sejtburjánzásokért is, amelyek nyomán a tenyéren vagy a talpakon szemölcsök alakulnak ki, egyes válfajai a nemi szerveken, a végbélnél vagy a húgycsőben képesek elszaporodni, s panaszokat okozni.

A szemölcsök (condyloma) kialakulásáért felelős HPV vírusok (pl. HPV 6, 11) az alacsony kockázatú (low risk) kórokozók közé sorolhatók, ellentétben a méhnyakrák kialakulásáért is felelős vírusokkal (pl. HPV 16, 18, 31, 33, stb.), amelyek magas kockázatú (high risk) besorolást kaptak. Ezen kórokozók szerepet játszhatnak a végbélrák, a hüvely- és szeméremtest tumorok, a ritkán előforduló hímvesszőrákok kialakulásában is, továbbá a fej-nyaki régió rosszindulatú daganatainak egy kisebb hányada is visszavezethető ezen vírusfertőzésekre.

Nemi úton terjed, az óvszer sem véd eléggé

Az eddig azonosított HPV vírusok közül mintegy ötvenről állapították meg, hogy nemi úton terjed. A vírustörzs tehát a szexuálisan terjedő betegségek közé tartozik, ám nem a “klasszikus módon”, azaz a testnedvek által fertőz, hanem a bőrfelületek érintkezése révén. Ebből következően az óvszer, bár némileg csökkenti a fertőzésveszélyt, nem nyújt biztonságos védelmet a HPV ellen. A partnerek számával egyenesen arányosan a fertőzésveszély is növekszik, azaz a legnagyobb biztonságot a monogám párkapcsolat nyújtja.

A fentiekből következően a fertőződésre legnagyobb esélye a fiatal korosztálynak van, bár a vírus a középkorú és idősebb nőket is képes megfertőzni. A HPV ugyanakkor nem örökölhető, azaz a kismama esetleges fertőzöttsége nyomán gyermeke ritkán születik vírushordozóként.

A nőknek döntő többsége – egyes becslések szerint ötből négy nő – élete során megfertőződik a HPV valamelyik típusával. A fertőzésről az esetek döntő többségében nem szerez tudomást, mert a szervezet immunrendszere legyőzi a kórokozót még azelőtt, hogy az bármilyen tünetet, panaszt okozhatna. Ekkor a HPV semmilyen következménnyel nem jár.

Tartós fertőzöttség az eseteknek néhány százalékában fordul elő, ezek szövődményeként alakulhat ki a méhnyakrák előhírnökeként tekintendő “rákmegelőző állapot”, majd annak kezeletlensége, elhanyagolása esetén a méhnyakrák. Ebben kockázati tényezőt jelentenek a nemibetegségek, a méhnyak korábbi sérülése vagy a rákkeltő méreganyagokat folyamatosan a szervezetbe adagoló dohányzás is.

A férfiak is fertőződnek és fertőznek

A HPV szexuális úton való terjedéséből következik, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a kór a férfiak szervezetét is képes megtámadni. A különbség annyi, hogy jelenlegi ismereteink szerint ritkábban fordul elő, hogy férfiakban a HPV fertőzés daganatos betegséget vált ki. A férfiak fertőződése tehát elsősorban a nőkre veszélyes, akiknek továbbadhatják a kórt. Monogám párkapcsolat esetén is ügyelni kell arra, hogy a férfi is visszafertőzheti a betegségből kigyógyult partnerét.

A férfiak esetében urológiai szakvizsgálat során végeztethetnek el HPV-tesztet, a HPV elleni védőoltás eredményessége férfiak esetében ugyanakkor még vizsgálat alatt áll. Mivel a nemzetközi kutatások jelenleg is zajlanak, ezért esetükben nem beszélhetünk végleges tudományos eredményekről.

Hogyan fedezhető fel a HPV fertőzés?

Mivel a HPV jelenléte az esetek többségében nem okoz panaszokat, ezért maga a fertőzés is rejtve marad. Függetlenül attól, hogy valaki be van-e oltva HPV elleni vakcinával, fontos, hogy szexuális élete megkezdését követően rendszeresen járjon nőgyógyászati rákszűrésre. Érdemes tudni, hogy a méhnyak fizikális vizsgálata, majd a kenetvételt követő citológiai mintavétel során nem végeznek a nőgyógyászok automatikusan HPV tesztet. Erre csak fertőzésgyanú esetén kerül sor.

A rákszűrés citológiai (laboratóriumi) eredményét pozitivitás esetén egy P1-től P5-ig terjedő skálán értékelik. P1-es vagy P2-es eredmény esetén nincs rosszindulatú elváltozás.

Az első figyelmeztető eredménynek a P3-t tartják a szakemberek, amely ugyanakkor még mindig nem feltétlenül daganatos elváltozást takar, az érték hátterében például gyulladás is állhat, de ennek tisztázására kontroll vizsgálatok szükségesek. A P4-es vagy P5-s eredmény ugyanakkor már felveti daganatos folyamat jelenlétét.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) két, legalább P3-as citológiai érték után finanszírozza a HPV-vizsgálatot, azaz – a vizitdíjat nem számítva – ebben az esetben az ingyenes a beteg számára. Aki leletétől függetlenül szeretné tudni azt, hogy jelen van-e szervezetében a HPV valamelyik típusa, saját maga is kezdeményezhet ez irányú vizsgálatot, ennek ára 5500 forint. (Ehhez nem kell külön mintavétel, a vizsgálat elvégezhető a méhnyakszűréssel egyidőben levett mintából.)

Mi történik akkor, ha kimutatják a HPV-t?

Amint korábban szó volt róla, HPV fertőzésen kisebb-nagyobb gyakorisággal gyakorlatilag mindenki átesik, a nők többségének van olyan életszakasza, amikor kimutatható a vírus a szervezetben. Erre alapesetben akkor derül fény, ha a nőgyógyászati vizsgálaton a kolposzkópia (a méhszáj nagyítóval való szemrevételezése) és a citológia során gyanú merül fel a HPV jelenlétére. (A vizsgálatot menstruáción kívüli időszakban végzik el, a vizsgálat előtti két napban célszerű kerülni a közösülést, a hüvelyöblítést, a tampon, hüvelyi krém, hab, fém vagy zselé használatát.)

A HPV okozta fertőzések közé tartozik például a condyloma acuminatum (“hegyes függöly”) nevű nemi úton terjedő, jóindulatú daganat, amely akár nagyobb hámfelületekre is kiterjedhet vagy a cervikális intraepiteliális neoplázia (CIN), amely ugyancsak egyfajta hámeredetű elváltozás. Ennek előfordulása esetén szövettani mintavétel történik, konizációt és méhkaparást végeznek. Ez azt jelenti, hogy egy kúp alakú kimetszést ejtenek a méhszájon, amelyet szövettanilag feldolgoznak, azaz mikroszkóppal megvizsgálnak. Ennek nyomán egyrészt pontos diagnózis állítható fel, másrészt esély van arra, hogy a kórosan elváltozott szövetet véglegesen kimetsszék a szervezetből.

A panaszmentes fertőzöttségről jelenleg eltér a nőgyógyászok véleménye. A szakorvosok egy része ebben az esetben jódos kezelést vagy akár műtétet javasol, mások ugyanakkor úgy vélekednek: a tünetmentes vírushordozás nem tekinthető gyógyítandó betegségnek. A fertőzött nőknek rendszerint azt ajánlják, hogy rendszeresen, kihagyás nélkül járjanak el a szűrővizsgálatokra, mert azok nyomán nagy eséllyel időben felfedezhető az, ha a vírus agresszívabbá válna, s jelenléte immáron olyan rákveszélyt hordozna, ami miatt beavatkozás javasolható.

Ha a teszt pozitív, de a kolposzkópia és a citológiai vizsgálat nem mutat kóros eltérést, akkor tehát rendszerint nem kezdődik kezelés, a szakorvos általában 3 hónap múlva kontrollra hívja páciensét, hogy kiderüljön, milyen irányban változott a folyamat.

A HPV ellen ma még nincs gyógyszer, az esetleges helyi kezelés mellett az állóképesség javításával, az immunrendszer erősítésével segíthető a szervezet abban, hogy leküzdje a vírust. A HPV jelenléte tehát nem egyenértékű a méhnyakrákkal, a vírusfertőzés egyes típusai akkor vezethetnek daganathoz, ha hosszú ideig fennállnak. Húszból tizenkilenc esetben a szervezet nagyjából egy év leforgása alatt legyőzi a vírust.

Védőoltás: fertőzésmentesen lehet hatékony

Védőoltást elsősorban a fiatal korosztálynak javasolják, ám önmagában a kor nem jelent ellenjavallatot. Fontos hangsúlyozni, hogy a védőoltás nem gyógyító vakcina, azaz nem segít a szervezetben jelenlévő vírus legyőzésében. Beadását HPV-teszt előzheti meg. Ennek negativitása (azaz fertőzésmentesség) esetén írhatja fel az oltóanyagot a háziorvos, nőgyógyász, urológus, bőr- és nemibetegségek szakorvosa vagy a végbélbetegségekkel foglalkozó proktológus szakorvos.

A vakcina receptköteles, gyógyszertárban lehet kiváltani. Ahhoz, hogy a védettség kialakuljon, összesen három oltásra van szükség, ennek ára 90 ezer forint. A készítményt a társadalombiztosítás nem támogatja, így – a korábban említett fővárosi akciót leszámítva – az oltóanyag teljes árát meg kell fizetnie annak, aki kéri az injekciókat.

Az első oltást a második két hónappal, a harmadik pedig fél évvel követi. Számottevő mellékhatásokról nem szól a szakirodalom, az eddigi tapasztalatok alapján a védőoltásnak nem ismert különösebb kockázata. (Terhesség esetén mindenesetre nem adják be.) Esetenként olyan, az injekciózással más vakcinák esetében is előforduló kellemetlenséggel kell számolni, mint duzzanat, viszketés, bőrpír vagy fájdalom az oltás helyén, ritkán láz és hányinger jelentkezhet.

Több oltóanyag van forgalomban, melyek közül az egyik oltás a HPV több tucatnyi típusa közül négy ellen nyújt védelmet: a 16-os és a 18-as változat ellen óv, amelyek a méhnyakrákos esetek nagyjából kétharmadáért okolhatók. Emellett a HPV 6-os és 11-es vírustól véd, ezek állnak a szemölcsös megbetegedések döntő többségének – mintegy 90 százalékának – hátterében.

A védettség elsősorban azoknál igazolt, akiknek korábban még nem volt HPV-fertőzésük. Azok esetében, akik a 6-os, 8-as, 16-os vagy 18-as vírussal fertőződtek, kérdéses lehet az oltóanyag hatékonysága. Általánosságban elmondható minden vakcinára, hogy nem nyújtanak 100%-os védelmet, igaz ez a HPV elleni védőoltásokra is. Ezek a védőoltások nem nyújtanak védelmet azok ellen a HPV típusok ellen, amelyeket a vakcina nem tartalmaz.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az oltás nem helyettesíti a rákszűrést!  A rendszeres nőgyógyászati rákszűrésekre a beadott védőoltás ellenére is szükség van, s azon érdemes rendszeresen részt venni.

Nincs még válasz mindenre

A Rákgyógyítás.hu is sok kérdést kapott már arról, hogy meddig nyújt védelmet az oltás, illetve azt mennyi idő elteltével kell megismételni, emlékeztető oltást kérni? Nos ezekre a kérdésekre ma még nincs egyértelmű válasz. Mivel magát az oltóanyagot is csak néhány évvel ezelőtt kezdték alkalmazni, olyan új vakcinának számít, amelynek nem ismertek a hosszú távú hatásai.

A szakemberek eddigi tapasztalataik alapján azt vélelmezik, hogy a vakcina 5 évig nyújt védelmet. (Részben erre a bizonytalanságra hivatkozva utasította el egyelőre a szaktárca azt, hogy az oltóanyag társadalombiztosítási támogatást kapjon, s szerves részévé váljon a népegészségügyi programnak.)

Amint korábban megjegyeztük, a vakcina tesztelése, idősebb korosztályban és fiúknál/férfiaknál való alkalmazása ugyancsak további vizsgálatok tárgya. Ami biztosan elmondható: mivel a védőoltás nem nyújt valamennyi méhnyakrákért felelős fertőzés ellen védelmet, a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatokra az esetleges beadását követően is szükség van.

Kapcsolódó cikkek:
Méhnyakszűrés
Részletes információk a méhnyakrákról
Nőket veszélyeztető rákok

Olvasóink kérdései a HPV-ről:
Lehetséges méhnyakrák?
Szűrés és megelőzés
Méhnyakrák elleni védőoltás: meddig véd?
Védőoltás 52 évesen?
Védőoltás méhnyakrák ellen
HPV elleni vakcina
Méhszájseb, P4-es eredmény
Veszélyes méhszájseb?
Méhnyakszűrés: nem múló méhszájseb
Nőgyógyászati félelmek
P3 és HPV 19 évesen
Öröklődő méhnyakrák?
Aggodalom a HPV miatt

Top