A basaliomát krónikus betegségeknek kell tekintenünk, mivel akinél már egyszer előfordult, a továbbiakban is nagy eséllyel számíthat rá. Éppen ezért elengedhetetlen a rendszeres orvosi ellenőrzés, hiszen így megvan az esély, hogy minimalizáljuk a daganat okozta károkat – hangzott el a Warren Alpert Medical School of Brown University bőrgyógyász professzorától. Amint arról a Weborvos cikke beszámolt, egy nemrégiben megjelent tanulmány különösen az idősebbek veszélyeztetettségét emelte ki. A vizsgálat keretében 1131, átlagosan 72 éves embert kérdeztek ki ebben a témában, akiknek 97 százaléka férfi volt. A résztvevők valamennyien átélték már a basaliomát vagy a laphámrákot a vizsgálatot megelőző évtizedekben.

A három legjelentősebb rizikófaktor

A kutatás szerint a karcinóma kiújulásának legnagyobb kockázati tényezőjét maga a betegség jelenti. Azoknak a vizsgált személyeknek, akiknek öt év alatt több mint 5 karcinómájuk volt, négyszer nagyobb esélyük volt az újabb daganatra, mint azoknak, akik egy sem. Ugyanezen a személyek kétszer nagyobb kockázatnak voltak kitéve mint azok, akiknél „csak” három karcinómát diagnosztizáltak.

A másik kiújulást növelő tényező az ekcéma. Azoknál, akiknek a családjában előfordult ez a bőrbetegség, 1,54-szer nagyobb volt az esélyük a karcinóma kiújulására, mint azoknál, akiknél nem volt jelen az ekcéma. Maguk a kutatók is beismerték, hogy nem értik pontosan a kapcsolat mibenlétét, ezt a területet tehát tovább kell vizsgálniuk.

A harmadik rizikófaktor a 30 éves kor előtt bekövetkezett napsugárzás általi terhelés. Ez azért is különösen figyelemfelkeltő, mert a vizsgált személyek legalább 30 évvel elmúltak már 30 évesek, tehát ismét bebizonyosodott, hogy a bőr „emlékezik”. Vagyis – bár a fényvédelem minden életkorban elengedhetetlen – a gyerekeknek és a fiataloknak különösen kell ügyelniük a megfelelő védekezésre.

Legjobb támadás a védekezés

A basaliomát a rosszindulatú bőrdaganatok közé soroljuk ugyan, de az eseteknek csak nagyon kis hányadában okoz áttétet más szervekbe. Azonban helyileg, főleg az arcon nagyon súlyos állapotokat okozhat, hiszen „elrághatja” a porcot, sőt a csontokat is. A felszínes formákban fagyasztás, imiquimod krémmel történő kezelés is elég, azonban a többi típusban csak sebészi eltávolítással érhető el gyógyulás.

Bőrgyógyászati ellenőrzés évente mindenkinek javasolt, de akinél előfordult már basalioma, annak kezdetben 3 havonta, később ritkábban kell járnia gondozásra. Akinek sok vagy szabálytalan anyajegye van, családjában előfordult bőrrák, annak szintén gyakrabban ajánlatos részt vennie szakorvosi vizsgálaton. – figyelmeztet dr. Boros-Gyevi Márta bőrgyógyász, kozmetológus.

A bőrgyógyász egy speciális nagyító (dermatoszkóp) segítségével megvizsgálja az anyajegyek szerkezetét, s kiszűri azokat, amelyek veszélyforrást jelentenek, illetve azzá válhatnak. Szerencsére ma már léteznek olyan számítógépes anyajegyszűrő programok, melyekkel nemcsak alaposabban lehet vizsgálni az anyajegyeket, de rögzíteni is lehet őket, ezért később össze lehet hasonlítani az így készült fotókat. Így pontosan meg lehet mondani, hogy változott-e és esetleg szükséges-e eltávolítani. Ha egy gyanús anyajegyet időben, sebészi úton eltávolítunk, akkor megakadályozhatjuk, hogy ebből később daganat alakuljon ki.

Mindenképp orvoshoz kell fordulni, ha olyan halványvörös, hámló, vagy gyöngyházszínű, tágult ereket tartalmazó elváltozást észlelünk, amely esetleg viszket is vagy ha sérülést követően nem gyógyuló, esetleg vérző seb, fekély alakul ki.

Kapcsolódó cikkek:
A bőr rendszeres vizsgálata, az anyajegyek figyelése
Bőrrák
Bőrrák: a bőrgyógyász életet menthet
A magyarok napozáskor nem vigyáznak a bőrükre
A leégés fizikája: miből lesz a bőrrák?