Az anyajegyben nagy számban találhatóak pigmenttermelő sejtek, ún. melanociták. Bár a genetikusok szerint a melanociták 90 százaléka tartalmaz olyan genetikai módosulást, ami daganathoz vezethetne, mégsem alakul át az összes daganattá (a melanomák 30 százaléka anyajegy eredetű) – írja a betegszoba.hu.

Amint arról a portál beszámol, a Maria S. Soengas vezette kutatócsoport szerint a megoldást a sejt egyik alkotóelemében, az ún. endoplazmás retikulumban (ER) kell keresni, amely alkotóelem tulajdonképpen a sejtek ‘fehérje-gyára’. A rendszerben érzékeny visszacsatolás található: az ER nem engedi, hogy korlátlan mennyiségű fehérje szaporodjon fel, végső esetben akár a programozott sejthalált, az ún. apoptózist is be tudja indítani.

„Hagyományosan azt gondoltuk, hogy az ER csak a fehérjeképződésben játszik szerepet, azonban több kutató igazolta már, hogy ennél jóval többre képesek: érzékelik például a sejt cukor- és oxigénszintjét, ezáltal elképzelhető, hogy fontos szerepük van bizonyos betegségekben, mint pl. a cukorbetegség vagy Alzheimer-kór” – mondta Soengas.

„Legújabb vizsgálatunkban azt igazoltuk, hogy az ER képes a rosszul működő gének aktivitásának megakadályozására a melanociátákban, és így azok nem alakulnak át daganatos sejtekké. A sejtek nem pusztulnak el, de nem is képesek szaporodni, és akár húsz évig is ebben az állapotban maradnak” – magyarázta a kutató. Rögtön hozzátette azt is, hogy eredményeiket sajnos nem lehet azonnal alkalmazni a gyógyításban: további vizsgálatok szükségesek, hogy feltárják a pontos mechanizmust.

Kapcsolódó cikkek:
Miért nem minden anyajegyből daganat?
Jön a napsütés, nő a melanóma kockázata
Egyre nagyobb a melanoma kockázata
Bőrrák: a bőrgyógyász életet menthet
A leghatékonyabb napvédelem: az árnyék
A bőr rendszeres vizsgálata, az anyajegyek figyelése
Bőrrák előtt Paget-kór
Bőrrák: rákkeltővé nyilvánították a szoláriumot