Bármely daganatos betegnél kialakulhat második primer tumor, amely független az első betegségtől – erre az onkológia fejlődése miatt is egyre nagyobb az esély. Mi az ellentmondás magyarázata?
Ha egy második daganat ugyanott jelent meg, és ugyanolyan szövettani jellemzőkkel bír, mint az első tumor, akkor valószínűleg nem új betegségről, hanem a régi kiújulásáról (recidiva) van szó. Ha az első daganattól eltérő helyen van az új góc, az sem feltétlenül újabb betegség, mint inkább az elsődleges tumor szóródása, áttéte (másodlagos vagy szekunder daganat, metasztázis). Erre az új góc megjelenési helyéből és formájából is tudnak következtetni, bizonytalan esetben szövettan adhat biztos választ. Más a helyzet akkor, ha kiderül: az újabb felfedezett gócnak nincs köze a korábbihoz, például egy régen emlődaganattal kezelt betegnél melanomát vagy vastagbélrákot fedeznek fel, esetleg egy leukémiát vagy limfómát mellrák követ.
A második rákkal lehetséges érintettek száma az évtizedek múlásával növekszik. Ennek ellentmondásos módon éppen az orvostudomány fejlődése és a kezelések hatékonyabbá válása az oka. Néhány évtizeddel ezelőtt ugyanis a mainál jóval kevesebb rákbeteget tudtak meggyógyítani, és a meg nem gyógyítható betegek is jelentősen rövidebb életre számíthattak, mint ma. Tehát kisebb esélyük volt arra, hogy az először támadó rákból felépülnek, majd valamikor egyszer egy másik súlyos betegséggel találják szemben magukat.
Egészséges életmóddal – a dohányzás és az alkohol kerülésével, optimális testsúllyal, sok mozgással és egészséges táplálkozással – a kockázat csökkenthető. A rendszeres kontrollvizsgálatok és szűrővizsgálatok, az új panaszok halogatás nélküli kivizsgálása pedig esélyt ad arra, hogy egy esetleges újabban kialakuló betegséget is gyógyítható állapotban fedezzenek fel.