dr. Várdi Katalin

– A daganatos betegek körében az alvászavar az egyik leggyakoribb, mégis az egyik legkevésbé kezelt panasz. Sok beteg arról számol be, hogy bár testileg kimerült, éjszaka mégsem tud jót pihenni, reggel fáradtan ébred, napközben pedig kábultságot, le- vertséget érez. Az alvászavarok hátterében több tényező állhat: maga a diagnózis, a szorongás, a kezelések mellékhatásai, valamilyen szervi vagy idegi fájdalom, a hormonális változások, az anyagcsere felborulása is befolyásolja az éjszakai pihenést. A betegek gyakran kialvatlanságra panaszkodnak. Az alvásuk felszínes, töredezett, így a szervezetük nem tud regenerálódni – fogalmaz Várdi Katalin. Pedig az alvás nem pusztán pihenés, hanem a gyógyulás része: ilyenkor működnek a test öngyógyító mechanizmusai, helyreáll az ideg- rendszer, dolgozik az immunrendszer.

Miért nem tudunk jól aludni?

Az alvásproblémák nemcsak daganatos betegek körében gyakoriak: a felnőtt lakosság harmada szenved alvászavartól. A rohanó életmód, a stressz, a képernyők fénye, a rendszertelen napirend, az egészségtelen táplálkozás, a koffein és alkoholfogyasztás, a késő esti aktivitás mind megzavarják a szervezet természetes ritmusát. Sokan az alvás rovására kénytelenek munkát vállalni, de a szórakozás (sorozatok „darálása”, mobiltelefon képernyőjének órákon át történő görgetése) is gyakran az alvás kárára megy. Sokan úgy tekintenek az alvásra, mint elfecsérelt időre, holott valójában az élet alapfeltétele. „Két hét alvásmegvonást sem az ember, de egyetlen emlős állat sem él túl” – támasztja alá Szakács Zoltán.

prof. dr. Szakács Zoltán

– Sokan azt hiszik, hogy az alvás passzív állapot, pedig az agy ilyenkor is aktívan dolgozik: feldolgozza a nap élményeit, helyreállítja az idegsejtek közötti kapcsolatokat és beindítja a regenerációs folyamatokat. Az alvás leg- mélyebb szakaszában, a lassú hullámú alvás idején a test hormonális rendszere is újrahangolódik, a szervezet megtisztul a felesleges anyagcsere-termékektől. Az immunrendszer is aktív éjjel: különösen a mélyalvás idején felerősödik az immunsejtek aktivitása, fokozódik az immunválaszban szerepet játszó jelzőmolekulák termelése. Ebben az időszakban „jegyzi meg” a szervezet, milyen kórokozóval találkozott korábban és mi ellen kell védekeznie. Ezzel állhat összefüggésben az a megfigyelés is, hogy a védőoltások jobban működnek azoknál, akik a beadás után jól kialusszák magukat. A védőoltás beadása utáni kevés alvás számottevően gyengítheti az ellenanyag-termelést, mintha az immunrendszer csak „félgőzzel” reagálna. Influenzára, hepatitisre és COVID–19-re vonatkozó vizsgálatokban egyaránt kimutatták ezt.

Cirkadián ritmus

Amint Szakács Zoltán elmagyarázza, a szervezetünk működését az agyban egy pontos, belső időmérő rendszer irányítja, amelyet „mesterórának” neveznek. A fény jelzi ennek az órának, mikor van nappal és mikor éjszaka, így hangolja össze a test teljes működését – az alvás-ébrenlét ciklust, a testhőmérsékletet, a hormonháztartást, az anyagcserét és az immunrendszer aktivitását. A cirkadián ritmus azt jelenti, hogy a szervezetünk a napszakváltásokhoz igazodva működik. Reggel, amikor fény éri a szemet, a mesteróra aktiválja az ébrenlétet: megemeli a testhőmérsékletet, fokozza a kortizol termelődését, és gátolja a melatonin, az alvást segítő hormon kiválasztását. Estefelé a testhőmérséklet csökken, a vérnyomás mérséklődik, a sötétedés hatására beindul a melatonin termelődése, amely felkészíti a szervezetet az alvásra – hacsak a körülmények meg nem akadályozzák ebben.

Ha a mesteróra ritmusa felborul – például rendszertelen alvás, éjszakai műszak, késő estig tartó képernyőhasználat vagy időzóna-váltással járó utazás miatt –, a test hormonális és anyagcsere-folyamatai nincsenek összhangban, ez pedig kimerültséghez, alvás- zavarhoz, immunrendszeri gyengeséghez és anyagcsere-betegségekhez vezethet. „Az alvás során nemcsak a test, hanem az agy is karbantartást végez. A glia sejtek ilyenkor „kitakarítják” a napközben felhalmozódott idegi salakanyagokat. Ha ez a folyamat nem zajlik le megfelelően, az hosszú távon az idegrendszer kimerüléséhez és az immunrendszer gyengüléséhez vezethet, növeli olyan betegségek kockázatát, mint az Alzheimer-kór” – teszi hozzá Szakács Zoltán.

Alvás szerepe az onkológiában

Várdi Katalin rámutat: az onkológiai terápiák – a kemoterápia, a sugárkezelés és a hormonterápiák – hatékonyságát nemcsak a gyógyszerek és a technológia határozza meg, hanem az is, milyen állapotban van a szervezet, amikor a kezelést kapja. A kutatások szerint a megfelelő alvás javítja a kezelések eredményességét, míg a krónikus alvászavar gyengítheti azok hatását. „A sejtek alvás közben javítják a DNS-hibákat, helyreállítják a sejtkárosodásokat. Ha ez elmarad, a szervezet védekezőképessége is csökken, és a daganatellenes kezelések is nehezebben tolerálhatók.”

A szakember hozzáteszi: nem ritka, hogy a fáradtságot, a hangulatingadozást vagy a koncentrációzavart a betegek a betegség természetes velejárójának gondolják, pedig sok esetben a rossz alvás áll a háttérben.

Várdi Katalin a Klinikai Onkológia című folyóiratban két publikációt is közzétett annak érdekében, hogy meggyőzze az ellátásban résztvevő kezelőorvosokat: az alvás- problémákat tekintsék ugyanolyan életminőséget befolyásoló tényezőnek, mint más mellékhatásokat. Amellett érvel, hogy az ellátás során kérdezzenek rá a betegek alvásminőségére is. Álláspontja szerint az alvásproblémák kezelésének az onkológiai gondozás részévé kell válnia. „Ahogyan a fájdalmat vagy a hányingert csillapítjuk, ugyanúgy foglalkozni kellene az alvással is. Egy-két célzott kérdéssel az orvos, a nővér vagy a pszichológus fel tudja mérni, mennyire kipihent a beteg, szüksége van-e segítségre” – érvelt Várdi Katalin. Kutatásokra utalva leszögezte: „a tobozmirigy által kiválasztott melatoninhormonnak, az alvás szabályozása mellett, kísérletesen igazoltan, erős antioxidáns, immunstimuláns és tumornövekedést gátló szerepe is van.”

Mit tehetünk a jobb alvásért?

Az alvásminőség javítása több szinten lehetséges, és nem feltétlenül igényel gyógyszert. Már néhány tudatos változtatás is segíthet abban, hogy az idegrendszer visszanyerje a természetes ritmusát. A legfontosabb, hogy a szervezet számára kiszámítható legyen a napirend: minden nap nagyjából azonos időpontban kellene lefeküdni és felkelni. A lefekvés előtti egy órában érdemes lelassítani, kerülni a képernyőt és a fényes világítást. A meleg, vöröses fény elősegíti az „alváshormon”, a melatonin termelődését, és segít, hogy az agy felismerje: közeleg a pihenés ideje. Televíziónézés vagy internetezés helyett egy rövid relaxáció, halk zene, légzőgyakorlat vagy olvasás is felkészíti a szervezetet az elalvásra. A hálószoba legyen sötét, hűvös és csendes, az ágynemű rendezett, az ágy pedig kizárólag alvásra szolgáljon – így az agy megtanulja, hogy ebben a térben pihenésre kell kapcsolnia.

A napközbeni rendszeres mozgás, a szabadban, természetes fényben való feltöltődés elősegíti az alvás mélységét. A stressz oldására a mély, lassú légzés, a nyak és váll finom nyújtása, a nevetés vagy az éneklés is jótékony hatású lehet, mert aktiválja a vagus ideget, amely nyugtatja az idegrendszert és elősegíti az elalvást. A tusolás hidegvízzel történő befejezése és a hideg vizes gargalizálás is járhat hasonló hatással.

Ha az alvászavar tartósan fennáll, orvosi segítséget kell kérni. Enyhébb esetben szóba jöhetnek vény nélkül kapható, természetes hatóanyagú készítmények, súlyosabb vagy krónikus panasz esetén pedig orvos által beállított gyógyszeres kezelés. Várdi Katalin hangsúlyozza: nem szabad szégyellni, ha valaki alvási nehézséggel küzd. Az alvás nem mellékes körülmény, hanem a terápia része. Az alvás minősége alapvetően hozzájárul a daganatos betegek felépüléséhez és meghatározza az életminőséget. A biológiai óránk ritmusához igazított életmód a daganatos betegek gyógyulásának egyik fontos, mégis gyakran elfeledett pillére. A jó alvás nem luxus, hanem létfeltétel, ezért tudatosan tenni kell érte.

***
A kronoterápia a szervezet napi (cirkadián) ritmusához igazított kezelési irányzat. Lényege, hogy az onkológiai terápia – a sugárkezelés, a kemoterápia vagy más gyógyszer beadása – nem egy tetszőleges időpontban, hanem a szervezet biológiai órájának működéséhez igazítva történik. A kronoterápia elve szerint a test különböző napszakokban másként reagál a gyógyszerekre, mivel az anyagcsere, a sejtosztódás, a hormonális és immunfolyamatok a nap folyamán ciklikusan változnak. Ezzel együtt változik a gyógyszerek felszívódása, hatásfoka és mellékhatásprofilja is. A kezelések időzítésének optimalizálásával tehát elérhető, hogy a daganatsejtek sebezhetőbbek, az egészséges sejtek pedig védettebbek legyenek. Várdi Katalin kiemeli, hogy a kronoterápia nem több kezelést, hanem okosabb időzítést jelent: az onkológiai terápia biológiai ritmushoz igazítása csökkentheti a mellékhatásokat, javíthatja a kezelés elviselhetőségét, és akár növelheti is annak hatékonyságát. A betegellátásban a mindennapi gyakorlati megvalósítás ma még igen távolinak tűnik, maga a módszer is még kutatási fázisban tart, de a jövő személyre szabott onkológiai ellátásában a napon belüli időzítés is lehetőségeket rejtő iránynak tűnik.

***

Álmatlan időskor. Az életkorral az alvás természetes módon átalakul: rövidebbé, felszínesebbé, szakaszosabbá válik. Sokan azonban nemcsak kevesebbet, hanem rosszabbul is alszanak, és ez már nem a kor velejárója, hanem időskori inszomnia, azaz krónikus álmatlanság. Az idősebb korosztályban különösen gyakori, hogy több tényező is egyszerre nehezíti az alvást: a betegségek, a fájdalom, az éjszakai vizelési ingerek, a gyógyszerek mellékhatásai, a szorongás és a mozgáshiány mind felborítják az alvás természetes ritmusát. A következmény nemcsak fáradtság: a kialvatlanság rontja a hangulatot, a figyelmet, a memóriát, a koncentrációképességet, a fizikai ellenállóképességet. A szakemberek szerint az inszomnia nem az öregedés elkerülhetetlen része, hanem kezelhető, enyhíthető állapot. Az időskorban jellemző sokféle gyógyszer szedése miatt az altató használata helyett vagy mellett elsősorban életmódbeli és viselkedésterápiás módszerek segíthetnek: a rendszeres alvásidő, a nappali mozgás, a természetes fény, a képernyők esti kerülése, valamint a relaxá- ciós technikák hatékonyan javíthatják az alvás minőségét. Az időskori alvászavar rendezése nemcsak a közérzetet javítja, hanem a szervezet regenerációját és az immunrendszer működését is támogatja – ezért különösen fontos azoknál is, akik krónikus betegségből, például daganatból gyógyulnak vagy daganatos betegséggel hosszú távon együtt élnek.

***
Az alkohol nem tekinthető altatónak, egyértelműen rontja az alvás minőségét. Hatására az ember talán gyorsabban elalszik, viszont az alvás felszínesebbé és töredezetté válik. A mélyalvás és a REM-szakasz (amikor az agy regenerálódik és a memória rendeződik) lerövidül vagy kimarad, ami miatt a pihenés nem lesz valóban regeneráló. Az alkohol lebomlása fokozott ébredékenységet, verejtékezést, szívdobogásérzést, nyugtalanságot okoz. Az alvásszakértők egyértelmű álláspontja: minőségi alváshoz az esti alkoholfogyasztást teljesen el kell felejteni.

A cikk a Rákgyógyítás Magazin 64., 2025/3-4. számában jelent meg, szerző: B. Papp László. A hirdetések nélküli országos magazin negyedévenként 15 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba. A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tudományos partnerségével, az Alapítvány a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért kiadásában megjelenő ingyenes lap a tévhitek ellen küzd, s olyan témákat dolgoz fel, amelyek meghatározzák a rákbetegek mindennapjait: kezelések, terápiás lehetőségek, mellékhatások csökkentése, klinikai kutatások, a betegség lelki vonatkozásai, példaadó betegtörténetek.