Prosztatabajok

A változókorban nemcsak a nők, hanem a férfiak hormonháztartása is átalakul, ami gyakran együtt jár a dülmirigy, vagyis a prosztata méretének növekedésével. Noha az elváltozás gyógyítható, komoly kellemetlenségeket okozhat. Kiemelt figyelmet érdemel az alattomosan kifejlődő, rosszindulatú prosztatarák, amely rendszeres szűrővizsgálatokkal már korai, jól kezelhető stádiumban kimutatható.

A prosztata gesztenye alakú és nagyságú, simaizomból és mirigyszövetből felépülő szerv, amely a húgycső felső két-három centiméteres szakaszát veszi körbe. A születéskor borsónyi méretű dülmirigy a pubertás idején, a férfi nemi hormonok hatására indul növekedésnek, és kezdi meg váladéktermelő funkcióját.

A szexuális aktus során a simaizmok összehúzódása juttatja a húgycsőbe a mirigyek által termelt tejszerű váladékot, ahol az elkeveredik a heréből jövő spermiumokkal és a prosztata végbél felőli oldalán elhelyezkedő két kis ondóhólyag tartalmával. A prosztataváladék nélkülözhetetlen a spermiumok életképességéhez és mozgásához.

A prosztatának jellemzően háromféle betegsége lehet:

• a gyulladás,
• a jóindulatú megnagyobbodás,
• és a daganat.

A szövetszaporulat lehet jóindulatú, ez az úgynevezett benignus prosztata-hiperplázia (BPH), és rosszindulatú, ez a prosztatarák. Közöttük a leglényegesebb különbség, hogy míg a jóindulatú formában a szerv a tokján belül, vagyis helyileg növekszik, a prosztatarák átterjed a környező szövetekre, és ha nem ismerik fel időben, a távoli szerveket – a nyirokcsomókat, a májat, a csontrendszert – érintő áttétek a beteg halálát okozzák.

Rendellenességre utaló jelek

Elhelyezkedéséből következik, hogy a prosztata bármely betegsége különféle vizelési panaszokat okozhat: nehezen meginduló és fájdalmas vizelést, gyenge vizeletsugarat, a vizeletürítés idejének meghosszabbodását, gyakori és/vagy sürgető vizelési ingert, amely éjszaka is többször felébreszti a beteget. Gyakori a vizeletsugár megszakadása, a vizelettartási nehézség, az utócsepegés és az elégtelen hólyagürülés érzete. Súlyos esetben előfordulhat a vizeletürítés teljes képtelensége. A fájdalom legtöbbször a végbél, a gerinc és a herék felé sugárzik.

Prosztatagyulladás

Prosztatagyulladás bármilyen húgyúti gyulladásos állapot vagy úgynevezett szexuális úton terjedő fertőzés következtében kialakulhat. A hirtelen kezdődő, magas lázzal járó akut prosztatagyulladás ritka, többnyire fiatalkori betegség. A visszatérő húgyúti fertőzésekkel jellemezhető krónikus gyulladás tünetei kevésbé riasztóak – a gáttáji, alhasi fájdalom helyett gyakran csak diszkomfort-érzésről számolnak be a betegek. A prosztatagyulladás leggyakoribb formája (az esetek 80-90 százaléka) a krónikus kismedencei fájdalomként jelentkező tünetegyüttes, amelynek kiváltó oka nem pontosan ismert. Feltételezik, hogy nehéz tárgyak emelése telt húgyhólyag mellett, bizonyos mozgástípusok (például kocogás, kerékpározás) vagy a hosszú távon ható erős rázkódás (például bizonyos munkakörök: teherautó-, buszvezető) szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Jóindulatú prosztatamegnagyobbodás

A benignus prosztata-hiperplázia a leggyakoribb nem rákos szövetszaporulat a férfiak körében. Míg 40 éves kor előtt a férfiak mindössze 10 százalékánál fordul elő, 80 éves korra mintegy 80 százalékuknál fejlődik ki prosztatamegnagyobbodás. Magyarországon évente mintegy 400 000 beteg szorul kezelésre. Amellett, hogy rontja az életminőséget, kezelés nélkül fokozatosan súlyosbodik és maradandó szövődményeket okozhat: megvastagszik, majd elvékonyodik és hegesedik a húgyhólyag izomzata, kitágul a húgyvezeték és a vese üregrendszere, ezáltal a vizeletkiválasztás és a vizeletürítés is károsodik. Elhanyagolt esetben visszatérő gyulladás, vérvizelés, húgyhólyagkő alakulhat ki.

Prosztatarák

A fejlett országokban – köztük hazánkban is – a prosztatarák a férfiak körében diagnosztizált negyedik leggyakoribb daganatos halálok. A prosztata mirigyeinek hámjából kiinduló kór 50 éves kor után, jellemzően 60-65 éves kor között jelentkezik. Hazánkban hozzávetőleg 1400 esetet regisztrálnak évente, ez a szám azonban a férfiak lassan javuló életkilátásai miatt a jövőben várhatóan növekedni fog.

Az idejében felismert prosztatadaganat gyógyítható. Fontos tudni, hogy bár az életkor előrehaladtával nő a prosztatarák kialakulásának valószínűsége, minél idősebb egy férfi, általában annál lassabban súlyosbodik az elváltozás. Ez a ráktípus lassan sorvasztja a szervezetet: a férfiak 95 százaléka öt évvel a betegség diagnosztizálása után még él. Az időbeni felismerést nehezíti, hogy a prosztatatumornak nincs jellemző korai tünete, így előfordul, hogy a csontfájdalmak miatt végzett reumatológiai vizsgálat mutatja ki a már csontáttétet adó, előrehaladott stádiumú daganatot.

Megelőzhető?

Sok más betegséggel ellentétben, a prosztataproblémáknál kevés olyan életmódbeli tényezőről tudunk, amelyek bizonyosan védenek az elváltozások kialakulásával szemben. Mivel az elhízás mind a BPH, mind a prosztatarák kockázatát növeli, célszerű már fiatal korban gondot fordítani a rendszeres testmozgásra és az egészséges táplálkozásra. Védő hatású lehet a zsírszegény, de E-vitaminban, cinkben, szelénben gazdag étrend (halak, zöldségfélék, gyümölcsök, tea, szója). Lényeges ugyanakkor, hogy a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás és különösen a prosztatarák kialakulását genetikai tényezők befolyásolják, ezért a családi halmozódás gyakori jelenség.

Leghasznosabb a rendszeres szűrés

A legtöbb előny minden bizonnyal a rendszeres szűrővizsgálatoktól várható, így ugyanis már a tünetek megjelenése előtt, de mindenképpen korai stádiumban felfedezhetők az elváltozások.

Mivel a prosztata a végbél és a húgyhólyag között helyezkedik el, az urológus a végbélen keresztül tájékozódhat a prosztata nagyságáról, felületéről, érzékenységéről. Bár kissé kényelmetlen, az alig egy percig tartó vizsgálat normális esetben fájdalommentes. Fájdalom esetén felmerül a prosztatagyulladás lehetősége. Ha gyanús tünetet észlel magán, a díjmentes vizsgálat céljából akár beutaló nélkül is felkeresheti az urológust.

PSA-szűrés

A PSA, vagyis a prosztataspecifikus antigén a dülmirigy hámsejtjei által termelt fehérje, amely a vérben is megjelenik. Vérszintje a prosztata bármely elváltozása esetén megemelkedhet, ennek mértéke azonban jó jelzője lehet a prosztata daganatos elváltozásának, ezért a PSA-mérés – bizonyos megszorításokkal – alkalmas a prosztatarák szűrésére. Mivel azonban viszonylag nagy az álpozitív eredmények aránya, a szakemberek máig vitatkoznak arról, bevezessék-e a tömeges szűrést.

Fontos, hogy a vizsgálattal kapcsolatos döntést minden esetben előzze meg a szakorvostól kapott részletes tájékoztatás. Mérlegelni kell a szűrővizsgálat esetleges álpozitív eredményének lehetőségét, azt, hogy a pozitív eredmény további vizsgálatokat – köztük ultrahangvizsgálatot és esetleg szöveti mintavételt, úgynevezett biopsziát – tesz szükségessé, és a rosszindulatú elváltozás esetleges fennállása miatt érzett szorongás elkerülhetetlen. A jó- vagy akár a rosszindulatú elváltozás korai kimutatása azonban hatékony kezelést tesz lehetővé, ami jelentősen hozzájárul az életminőség javulásához.

Recept nélkül kapható patikaszerek

Rendkívül fontos, hogy bármilyen szokatlan tünetet észlel magán, a beteg mielőbb forduljon orvoshoz, elengedhetetlen ugyanis a szakszerű kivizsgálás. Ettől függetlenül érdemes tudni, hogy a prosztatagyulladás és a BPH kezelésére, sőt esetlegesen megelőzésére többféle gyógyszer, illetve gyógyhatású készítmény is kapható a patikákban, amelyek enyhébb esetekben akár önmagukban is eredményesek lehetnek. A tökmagolajból, a törpepálma (más néven fűrészpálma) terméséből, a csalángyökérből, a kisvirágú füzike föld feletti részéből és az afrikai szilvafa kérgéből előállított készítmények hatékonyságát klinikai vizsgálatok bizonyítják. Csökkentik a gyulladást, és visszafogják a prosztata szövetének burjánzását.

A Medical Tribune Egészséglap összeállítását az Origo Egészségrovata közölte.

Kapcsolódó cikkek:
Prosztatarák
Prosztataszűrés
Prosztatarák: az elhízás növeli a kockázatot
Nem megyünk orvoshoz, mert félünk a betegségtől
Az önvizsgálat nem a nők „kiváltsága”

Top