Válaszok nélkül távozunk a kórházból

A betegek sokszor nem kapnak választ a betegséggel kapcsolatos kérdésekre a kórházban vagy az ambulanciákon. Bár minden esetben szükség lenne rá, az orvosok leterheltsége miatt gyakran nincs idő a leletek részletes megbeszélésére. Elfordul az is, hogy utólag jutnak eszünkbe fontos kérdések, sőt egy friss kutatás arra is rámutatott: van amikor egyszerűen elfelejtjük, amit az orvos mondott.

A Rákgyógyítás portál orvosi rovatában kérdések százainál tapasztaljuk, hogy sok beteg és hozzátartozó marad kétségek között, mert nem kapott kielégítő választ kérdéseire a kórházban, klinikán vagy rendelőben, ahol vizsgálták, ellátták. Ennek olykor az is az oka, hogy amikor sikerül beszélni az orvossal, a stresszhelyzetből adódóan a betegek elfelejtik feltenni a számunkra fontos kérdéseket, illetve az adott szituációban nem tudnak eléggé koncentrálni a válaszokra.

Szelektív emlékezet

Erre a megállapításra jutottak egy külföldi kutatás készítői is. Amint arról a Webbeteg beszámolt, ausztrál és holland kutatók által végzett vizsgálat eredményei szerint a betegek, amikor meghallják a daganatos betegség diagnózisát, elfelejtik, miről beszélt még nekik a diagnózis közlése után az orvos. Akikkel a rossz prognózisról is beszél a doktor, azok még kevesebbre emlékeznek a beszélgetésből.

A vizsgálatot 260 frissen diagnosztizált tumoros beteg bevonásával végezték. Az orvossal folytatott – átlagosan 30 perces – beszélgetéseket magnón rögzítették, majd nem sokkal a vizit után telefonon érdeklődtek a vizsgálat végzői, hogy mire emlékszik a beteg.

A kutatók azt találták, hogy az elmondott információk felét a páciensek nem tudták visszaidézni. Jelentősebb korcsoportok közötti eltérést a megjegyzett információk mennyiségében csak akkor találtak, ha az orvos-beteg találkozó hosszabb ideig tartott, vagy ha az átlagosnál lényegesen több információ hangzott el -ilyenkor a 65 év felettiek a fiatalabbaknál kevesebbre emlékeztek. Az is jellemző volt, hogy az idősebb emberek kevesebbet kérdeztek, mint a fiatalabbak.

A legmeglepőbb eredmény pedig az volt, hogy azok az emberek, akik sok kérdést tettek fel, kevesebb információra emlékeztek, mint a kevésbé érdeklődők, illetve azok a betegek is kevésbé tudtak figyelni orvosukra, akikkel rossz prognózist közöltek. A kutatók az eredmények fényében azt ajánlották az orvosoknak, hogy weblapok, könyvek formájában javasoljanak írásos információforrásokat is a betegeknek.

Készüljünk fel a találkozásra!

Fontos, hogy a betegek felkészüljenek az orvosi konzultációra. Hasznos lehet, ha akár már napokkal a találkozás – konzultáció, kezelés, kontrollvizsgálat – előtt egy papírra elkezdjük összegyűjteni a kérdéseinket, amire választ szeretnénk kapni, hiszen azok nem biztos, hogy adott szituációban is eszünkbe fognak jutni.

Ugyancsak érdemes megfogadni, hogy a beteg ne egyedül menjen az orvosához, hanem legyen vele olyan közeli családtagja, hozzátartozója vagy barátja, akiben megbízik. Ezzel is csökkenthető a kérdések elmaradásának és a félreértéseknek az esélye, mivel a konzultáció után lehetőség nyílik olyan emberrel átbeszélni a történteket, aki ugyancsak első kézből származó információkkal rendelkezik.

Kapcsolódó cikkek:
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Az orvos csak úgy segíthet, ha találkozunk vele
Nem megyünk orvoshoz, mert félünk a betegségtől
Rák: ezer válasz, ami a kórházban nem hangzott el

Cimkék

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top