Évente 28 ezer ember hal meg hazánkban a dohányzás miatt. Ez azt jelenti: minden egyes napon 77 ember halálát okozza a cigaretta, azaz a káros szenvedély minden 19. percben újabb áldozatot szed.
A dohányzók életükből átlagosan 8 évet veszítenek el a cigaretta miatt. A méreganyagok számos szövetet károsítanak, a füstölés több rákos megbetegedés közvetlen és közvetett kiváltója. Az utóbbi évtizedekben a nők között mintegy 30 százalékkal nőtt a dohányosok száma, a fiatalok pedig egyre hamarabb szívják el első cigarettájukat, és átlagosan 17,9 éves korban, azaz még felnőtté válásuk előtt rendszeres dohányossá válnak. A statisztikák szerint a rendszeresen rágyújtók közel egy évtizeddel rövidebb életre számíthatnak.
1. A dohányzás a szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője.
2. A tüdő-, a gége-, a szájüreg-, a nyelőcső- és a hólyagrák egyik rizikófaktora a dohányzás.
3. A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek.
4. A dohányzók között gyakori a fekélybetegség.
5. A dohányos cukorbetegeknél gyakoribbak a szövődmények.
6. A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában és a kórfolyamat súlyosbodásában.
7. A dohányzás gyengíti az immunrendszert.
8. A dohányzás kedvezőtlen hatással van a gondolkodásra.
9. A dohányzók több gyógyszert fogyasztanak, mint a nemdohányzók, mert a dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek anyagcseréje a szervezetben gyorsabb és a fokozott átalakulás következményeként hatékonyságuk rosszabb, mint a nemdohányzók esetében.
10. A dohányzás szerepet játszik a mozgásszervi betegségek közül a combfejelhalás kialakulásában, valamint más, több izületet érintő idült folyamat fellobbantásában, ezen állapotok súlyosbodásában.
11. A dohányzás rossz leheletet, ínygyulladást és fogágybetegséget okoz.
12. Az erős dohányzás az időskori vakság egyik okozója.
13. A dohányzás a csontritkulás egyik rizikófaktora.
14. A dohányzás csökkenti a szervezet C, B-1 és B-6 vitamin szintjét.
15. A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti.
16. A dohányzó férjek nemdohányzó feleségei között gyakoribb a tüdőrákos megbetegedés, mint a nemdohányzó férjek nemdohányzó feleségei körében.
17. A dohányfüst súlyosbítja a szívbetegek panaszait, növeli a szívinfarktus-halálozás kockázatát.
18. A dohányzás impotenciát okozhat.
19. A dohányzás gátolja a fogamzást.
20. A dohányzó terhes nő veszélyezteti saját és a születendő gyermeke egészségét.
21. A terhesség alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, a vetélés, a koraszülés és a szülés körüli halálozás.
22. A terhesség alatti dohányzás a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő: kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata.
23. A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemő egészségét, az anyatejjel a dohányfüst méreganyagai bekerülnek a baba szervezetébe.
24. A terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója.
25. A terhesség alatt dohányzók újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés.
26. Az apa dohányzása a károsodott ondósejtek miatt növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát.
27. A dohányzó terhesek újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy.
A Rákgyógyítás.hu portál főlapjáról elérhető térkép segítségével megtalálhatja az Önhöz legközelebbi helyet, ahol orvosok segítenek letenni a cigarettát.
Segítséget kérhet az Országos Egészségfejlesztési Intézet (06-40) 200-493-as, helyi tarifával hívható telefonszámán is.
Kapcsolódó cikkek:
A light cigi is erős méreg
Perelhetik a light cigaretták gyártóit
Egyre fiatalabbak a tüdőrákosok, több a nőbeteg
Mit kell tudni a tüdőszűrésről?
A tüdőrák kialakulása és következményei