Dohányzás: 19 percenként egy halott

Évente 28 ezer ember hal meg hazánkban a dohányzás miatt. Ez azt jelenti: minden egyes napon 77 ember halálát okozza a cigaretta, azaz a káros szenvedély minden 19. percben újabb áldozatot szed.

A dohányzók életükből átlagosan 8 évet veszítenek el a cigaretta miatt. A méreganyagok számos szövetet károsítanak, a füstölés több rákos megbetegedés közvetlen és közvetett kiváltója. Az utóbbi évtizedekben a nők között mintegy 30 százalékkal nőtt a dohányosok száma, a fiatalok pedig egyre hamarabb szívják el első cigarettájukat, és átlagosan 17,9 éves korban, azaz még felnőtté válásuk előtt rendszeres dohányossá válnak. A statisztikák szerint a rendszeresen rágyújtók közel egy évtizeddel rövidebb életre számíthatnak.

1. A dohányzás a szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője.

2. A tüdő-, a gége-, a szájüreg-, a nyelőcső- és a hólyagrák egyik rizikófaktora a dohányzás.

3. A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek.

4. A dohányzók között gyakori a fekélybetegség.

5. A dohányos cukorbetegeknél gyakoribbak a szövődmények.

6. A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában és a kórfolyamat súlyosbodásában.

7. A dohányzás gyengíti az immunrendszert.

8. A dohányzás kedvezőtlen hatással van a gondolkodásra.

9. A dohányzók több gyógyszert fogyasztanak, mint a nemdohányzók, mert a dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek anyagcseréje a szervezetben gyorsabb és a fokozott átalakulás következményeként hatékonyságuk rosszabb, mint a nemdohányzók esetében.

10. A dohányzás szerepet játszik a mozgásszervi betegségek közül a combfejelhalás kialakulásában, valamint más, több izületet érintő idült folyamat fellobbantásában, ezen állapotok súlyosbodásában.

11. A dohányzás rossz leheletet, ínygyulladást és fogágybetegséget okoz.

12. Az erős dohányzás az időskori vakság egyik okozója.

13. A dohányzás a csontritkulás egyik rizikófaktora.

14. A dohányzás csökkenti a szervezet C, B-1 és B-6 vitamin szintjét.

15. A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti.

16. A dohányzó férjek nemdohányzó feleségei között gyakoribb a tüdőrákos megbetegedés, mint a nemdohányzó férjek nemdohányzó feleségei körében.

17. A dohányfüst súlyosbítja a szívbetegek panaszait, növeli a szívinfarktus-halálozás kockázatát.

18. A dohányzás impotenciát okozhat.

19. A dohányzás gátolja a fogamzást.

20. A dohányzó terhes nő veszélyezteti saját és a születendő gyermeke egészségét.

21. A terhesség alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, a vetélés, a koraszülés és a szülés körüli halálozás.

22. A terhesség alatti dohányzás a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő: kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata.

23. A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemő egészségét, az anyatejjel a dohányfüst méreganyagai bekerülnek a baba szervezetébe.

24. A terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója.

25. A terhesség alatt dohányzók újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés.

26. Az apa dohányzása a károsodott ondósejtek miatt növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát.

27. A dohányzó terhesek újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy.

A Rákgyógyítás.hu portál főlapjáról elérhető térkép segítségével megtalálhatja az Önhöz legközelebbi helyet, ahol orvosok segítenek letenni a cigarettát.
Segítséget kérhet az Országos Egészségfejlesztési Intézet (06-40) 200-493-as, helyi tarifával hívható telefonszámán is.

Kapcsolódó cikkek:
A light cigi is erős méreg
Perelhetik a light cigaretták gyártóit
Egyre fiatalabbak a tüdőrákosok, több a nőbeteg
Mit kell tudni a tüdőszűrésről?
A tüdőrák kialakulása és következményei

Cimkék

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top