Dr. Losonczy György, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának munkatársa az M1 aktuális csatornán arról beszélt, hogy minél több mutáció alakul ki egy sejtben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy daganatossá válik.
A dohányzásról való leszokás után ezek a károsodások mindhalálig megmaradnak, ennek ellenére látható, pozitív változás következik be a leszokók állapotában – tette hozzá. Példaként azt említette, hogy pár héten belül megszűnik a köhögés, mert a tüdőben megmaradt egészséges sejtpopulációk terjedni kezdenek. Ezáltal egyre nagyobb arányban lesznek az egészséges sejtek a betegekhez képest, mint a dohányzás ideje alatt.

A tüdőrákhoz vezető mutációkat korábban maradandónak gondolták, amelyek akkor sem múlnak el, ha valaki abbahagyja a dohányzást. Ám a Nature tudományos folyóiratban publikált új tanulmány szerint az a néhány tüdősejt, amely megúszta a károsodást, képes meggyógyítani a tüdőt. Ezt a hatást ráadásul olyan páciensekben is megfigyelték, akik a dohányzás feladása előtt negyven évig napi egy doboz cigarettát szívtak – számolt be a kutatásról a BBC News nyomán az MTI.

A dohányfüstben sok ezer vegyület van, amelyek miatt károsodik és mutálódik a tüdősejtek DNS-e, és lassan egészséges sejtből rákos sejtté változnak. A tanulmány felderítette, hogy mi történik a dohányosok tüdejével, mielőtt a rák kialakul náluk. A dohányosok légutaiban lévő sejtek túlnyomó többségét a dohány megváltoztatja, a sejtek akár tízezer genetikai változatot is tartalmazhatnak. „Olyanok, mint a mini időzített bombák, amelyek a következő ütésre várnak, ami rákossá változtatja őket” – magyarázta Kate Gowers, az UCL kutatója.

A sejtek egy kis része azonban érintetlen marad. Az nem teljesen világos, hogy hogyan kerülik el a dohányzás okozta genetikai károsodást, de a tudósok szerint úgy tűnik, mintha „egy atombunkerben élnének”. Mikor valaki abbahagyja a dohányzást, ezek a sejtek pótolják a károsodott sejteket a tüdőben. A kutatás megállapította, hogy a dohányzást abbahagyó emberek tüdejében a sejtek 40 százaléka éppen olyan, mint azoké, akik sohasem dohányoztak.

„Egyáltalán nem voltunk felkészülve erre az eredményre” – ismerte el Peter Campbell, a Sanger Intézet kutatója.
A kutatók hangsúlyozták, hogy még vizsgálniuk kell, a tüdőnek mekkora része képes regenerálódni. Emellett a tanulmány csak a fő légutakkal foglalkozott, a hörgőkkel, amelyek az oxigént a tüdőbe juttatják, azonban nem.
Nagy-Britanniában évente 47 ezer tüdőrákos esetet diagnosztizálnak. Közel a háromnegyed részüket dohányzás okozza. A korábbi tanulmányok már igazolták, hogy a tüdőrák kockázata szinte attól a naptól csökken, amikor valaki felhagy a dohányzással. Ezt a kutatók annak tulajdonították, hogy így a dohányzás okozta további sejtmutációt már elkerüli a szervezet.

„Nagy ösztönző erő lehet, hogy akik leszoknak a dohányzásról, kétszeres jutalmat kapnak: megelőzik a dohányzás okozta további tüdőkárosodást, és esélyt adnak a tüdejüknek arra, hogy a megmaradt egészséges sejtjeikkel kiegyensúlyozzák a károsodásokat” – emelte ki Rachel Orritt, a Cancer Research, brit rákkutatással foglalkozó intézet szakértője.