Dr. Erőss Loránd, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikája igazgatója, a beavatkozást végző orvosi csapat vezetője arról tájékoztatott: 2021-2025 között összesen mintegy 17 ezer beültetés történt a világban.

Amint a Semmelweis Egyetem hírül adta, az Európa második legnagyobb funkcionális idegsebészeti centrumának számító klinikán 2019 óta elérhető ez a gerincvelő-stimulációs kezelés, amelyet az országban itt, az intézmény jogelődjében, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben végeztek el először. Mostanra a beavatkozás rutinbeavatkozásnak számít. Az elmúlt években a klinika kiterjedt oktatási tevékenységének köszönhetően már mind a 4 hazai egyetemi klinikán is végeznek ilyen beavatkozást, azonban a sikeres gerincvelő-stimulátor beültetések mintegy 60 százaléka továbbra is a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikájához kötődik.

Az orvosi szakirodalom a legalább 3-6 hónapja fennálló, gyógyszerrel és egyéb konzervatív, illetve komplex kezelésekkel csillapíthatatlan fájdalmat tekinti krónikus fájdalomnak, melynek nagyon súlyos eseteiben a páciens akár ágyhoz kötötten, önellátására képtelenül kénytelen élni.

A fájdalom öl – szögezte le dr. Erőss Loránd. Hozzátette: a daganatos, és több más, az életet veszélyeztető megbetegedésnél is jelentősen csökkenti az életkilátásokat, ha nincs kellő fájdalomcsillapítás. Ezért tartja fontosnak a krónikus fájdalmak megfelelő kezelését, és kutatja folyamatosan, hogyan lehet a leghatékonyabban enyhíteni a páciensek szenvedését.

„A krónikus fájdalom kezelésére több terápia is elérhető – a probléma súlyossága, a kiváltó ok, valamint az egyéni terápiás válasz sajátosságai alapján döntik el az orvosok, melyiket alkalmazzák. Van, akinél a gyógyszeres kezelés más konzervatív eljárással, például fizikoterápiával, pszichoterápiával kombinálva hoz könnyebbséget, de akadnak olyan gerinc eredetű kórképek, amelyeknél minimálinvazív fájdalomcsillapításra van szükség; sor kerülhet a kis ízületek termokoagulációjára (olyan eljárás, mely során rádiófrekvencia, mikrohullámok, vagy áram keltette hőt alkalmaznak szövetek roncsolására, ezzel szüntetve meg a kóros ingertovábbítást) a fájdalom csillapítása érdekében, vagy problémától függően akár gerincműtétre is a biomechanika helyreállítása érdekében. Alapvetően először mindig a kiváltó kórokot szeretnénk megszüntetni, de ha azt nem tudjuk, akkor megpróbáljuk gyógyszeresen eliminálni a fájdalmat, akár kiegészítő pszichoterápiával is – mivel a fájdalom nemcsak fizikai inger, hanem komplexebb pszichés probléma is. Ha mindez nem jár érdemi eredménnyel, akkor lehet neuromodulációs gerincvelő-stimulátor alkalmazásában gondolkodni” – mondta dr. Erőss Loránd hozzáfűzve, hogy utóbbi azonban nem szünteti meg a kiváltó kórokot, „mindössze” a fájdalmat mérsékli.

„A beavatkozás maga nem bonyolult, egy órás műtéttel elvégezhető a stimulációt végző elektróda bevezetése a gerincvelő megfelelő szakaszához. Ezután egy 2-4 hetes tesztidőszak következik, amely alatt egy, a testen kívülre kivezetett kábel és egy külső stimulátor segítségével modellezik a későbbi stimulációs folyamatot: lényegében próbálják egyénre szabni a jelerősséget, a frekvenciát, az impulzusszélességet, a stimulációs paradigmát.

A beteg fájdalomnaplót vezet ez idő alatt, jelezve, hogy mikor mennyire hozott enyhülést számára az eljárás, és heti rendszerességgel jár kontrollra. Amennyiben a beteg azt mondja, hogy a tesztidőszakban több, mint 50 százalékkal sikerült a fájdalmát csökkenteni, akkor érdemes egy végleges implantátumot beültetni a bőr alá a hasi, vagy ágyéki régióba, vagy a háton derékmagasságban. Ha nem válik be ez a megoldás sem, akkor sem származik hátránya a betegnek a tesztperiódusból, mivel csak az elektródát kell eltávolítani – mondta dr. Erőss Loránd.

Ilyen esetben, jellemzően nociceptív fájdalmaknál, fájdalomcsillapítóval feltöltött, a szervezetbe beépített gyógyszeradagoló pumpával próbálják enyhíteni a beteg szenvedését. (A nociceptív fájdalom olyan fájdalom, amit a szervezetben lévő szövetkárosodás vagy gyulladás hatására aktiválódó, fájdalmat érzékelő idegvégződések, a nociceptorok váltanak ki annak érdekében, hogy a sérült területet megóvja a további károsodástól, például a mozgás korlátozásával vagy a gyulladásos folyamatok elindításával.)