Hányan tudják meg idén, hogy vastagbélrákosok?

Egy Hódmezővásárhely nagyságú, közepes méretű városnyi emberben már ott a vastagbéldaganat, csak még nem tud róla, közülük ezzel 2014-ben is egy Balatonalmádi méretű kisvárosnyi ember fog szembesülni, a halálos áldozatok száma pedig felér Mezőhegyes lakosságával – figyelmeztet a daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület. Ez viszont nem törvényszerű: ha többen idejében eljutnának vastagbéltükrözésre, a halálesetek számát a töredékére lehetne csökkenteni.

– Átlagosan 9-10 ezer új vastagbélrákot és végbélrákot fedeznek fel egy évben, ám mivel a betegség általában hosszú évek alatt alakul ki, majd okoz tüneteket, akár 40-50 ezren is élnek közöttünk, akikben egy vastagbéltükrözés már ma felfedné az egyszerűen megszüntethető rákmegelőző állapotot vagy a jól gyógyítható, kezdeti stádiumú daganatot – jelzi dr. Lakos István, a daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke, milyen sok családi tragédia megelőzhető lenne, ha a már ma jelen lévő, de panaszokat még nem okozó daganatokat nem a következő években vennék észre, hanem már most. Ehhez széleskörű szűrőprogramokra, valamint arra van szükség, hogy az érintettek – gyakorlatilag minden 50 feletti nő és férfi – nagyobb arányban éljenek a hosszú évekre – akár egy évtizedre – biztonságot nyújtó kolonoszkópiás vastagbélvizsgálat lehetőségével.

A betegszervezet – vastagbélrákon ugyancsak átesett – elnöke hangsúlyozza: nemcsak a betegeket képviselik, az egészséges, illetve magukat annak gondolók iránt is felelősséget éreznek, ezért saját példájuk nyomán szeretnék elérni, hogy minél többen elmenjenek vastagbéltükrözésre tünetmentes állapotban is, ha pedig bélproblémáik, emésztési, székelési panaszaik vannak, semmiképpen se halogassák hónapokig-évekig a vizsgálatot. – Sok betegtársunk élete legnagyobb hibájának tartja, hogy nem fordult hamarabb orvoshoz. Szeretnénk, ha ezt a kijavíthatatlan hibát minél kevesebben követnék el – szögezi le Lakos István.

– Panaszmentes embereket nehéz rávenni vastagbéltükrözésre, viszont meg kell, hogy értsék: 50 év felett – elsődlegesen a kockázati csoportokba tartozók esetében – indokolt a kolonoszkópia elvégzése, mert ezáltal meg lehet előzni, hogy a bélben lévő polipok elrákosodjanak, vagy ha netán ez már megtörtént, meg lehet gyógyítani az időben felfedezett betegséget. A vastagbéltükrözésnél indokolt esetben érzéstelenítés, bódítás, akár altatás is alkalmazható, mindent el kell követni, hogy a páciensek ne féljenek a vizsgálatoktól, hanem megértsék: némi önként vállalt kellemetlenség megmentheti az életüket – szögezi le a Gyógyulj Velünk Egyesület figyelemfelhívó misszióját támogató dr. Bene Ildikó, a Parlament Egészségügyi Bizottságának alelnöke.

A szolnoki kórház főigazgatója saját tapasztalatáról is beszámol: panaszai miatt nála is már kétszer – érzéstelenítés nélkül – elvégezték a vastagbéltükrözést, ami a legbiztosabb diagnózist adó vastagbélvizsgáló módszer. Bene Ildikó hangsúlyozza: ha mindent rendben találnak, panaszmentes esetben a vizsgálatot elég a szakorvos által meghatározott gyakorisággal megismételni, ha pedig gyanús polipokat fedeznek fel, azokat rögtön a vizsgálat alatt el tudják távolítani. Hozzáteszi: nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az életmód, a helyes táplálkozás szerepe is rendkívül fontos a vastagbél daganatos megbetegedéseinek megelőzésében.

Lakos István, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke leszögezi: vastagbélszűrési mintaprogramok már futnak, de népegészségügyileg szervezett, széleskörű, szűrési célú vastagbéltükrözés ma nincs. A háziorvosok ugyanakkor tudnak segíteni abban, hogy a kockázati csoportba tartozó pácienseik – közöttük tehát az 50 év feletti panaszmentes férfiak és nők is – eljussanak vastagbéltükrözésre.