Az elmúlt évtizedben a célzott gyógyszeres kezelés fejlődött leggyorsabban a daganatos betegségek gyógyításában. Ezekkel az új szerekkel kifejezetten a rákos sejtekre lehet csapást mérni, ugyanakkor továbbra is a terápia fontos része marad a sugárterápia és a hagyományos kemoterápia. Miután a rák végtelen változatokban jelenik meg, az onkológusok ezeket a módszereket szinte mindig egymást kiegészítve alkalmazzák.
Amint a HVG Online kérdésére Bodoky György professzor, a fővárosi Szent László Kórház onkológiai osztályának főorvosa elmondta, az elmúlt tíz évben kétségkívül a gyógyszeres terápia fejlődött a leggyorsabban.
„A célzott gyógyszeres terápia nem keverendő össze a kemoterápiával. A kemoterápiánál alkalmazott sejtmérgek nemcsak a rákos, hanem az egészséges sejteket is károsítják. A célzott gyógyszeres terápiákkal azonban már lehetőség van arra, hogy kifejezetten a daganatsejtekre mérjenek csapást. Ezek olyan gyógyszerek, amelyek felismerik azokat az alkotórészeket, amelyek csak a daganatsejtekre jellemzőek, és ott fejtik ki hatásukat. Nem véletlenül hívják ezeket smart drug-nak, azaz intelligens gyógyszernek” – magyarázta a szakember.
Az intelligens gyógyszereknek két csoportjuk van. Az egyikbe az angiogenezis-gátlók tartoznak, amelyek gátolják a rákos sejtek fejlődéséhez szükséges vérellátást. A sejtek osztódásához, burjánzásához elengedhetetlen a megfelelő oxigénellátás, amelyet a hajszálérrendszer biztosít. Az egészséges szervezetben is indul sejtosztódás, és képződnek kisebb tumorok, ezek fejlődése azonban leáll, ha nem fejlődhet ki a saját érstruktúrájuk.
Rosszindulatú daganatok és áttétek akkor fejlődnek ki, ha a sejtek képesek saját oxigénellátásuk érdekében olyan faktorokat termelni, amelyek beindítják a hajszálerek fejlődését, azaz az angiogenezist. Az ezt gátló gyógyszerek ezt a folyamatot akadályozzák meg. Ezekkel a szerekkel biztató eredmények születtek az előrehaladott vastagbélrák, emlőtumorok és vesedaganatok kezelésében.
A másik csoportba tartozó gyógyszerek a rákos sejtek osztódását akadályozzák. Daganatok akkor keletkeznek, ha kórosan felgyorsul a sejtszaporodás. Ez akkor következik be, ha egy szabályozási zavar következtében megbomlik a sejtosztódás-sejthalál folyamatának egyensúlya. A sejtosztódásról szóló információ a sejt felszínén lévő növekedési faktor receptorából indul el. Az információt jelátviteli molekulák adják át egymásnak a sejten belül, és az így jut el a sejtmagig. Ha sikerül meggátolni azt, hogy a sejt felszínén lévő receptor növekedésre, osztódásra utaló jelet adjon, akkor megakasztható a daganat növekedése.
A mellékhatásokkal összefüggésben Bodoky György úgy foglalt állást: „a lényeg az, hogy a mellékhatás a kezelés után megszűnik, a hatás azonban megmarad. Egy vakbél kezelésének is súlyos mellékhatásai vannak, és sok kellemetlenséggel jár, hiszen a gyógyításához fel kell vágni a beteg hasát, és a műtét után egy ideig még fájdalmai lehetnek, de az eredmény önmagáért beszél.”
Kapcsolódó cikkek:
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
A kemoterápiás kezelés mellékhatásai
Veserák: célzott terápiák a gyógyulásért
Egyes tüdődaganatokban is hatásos az érgátlás
Hogyan pusztítja a daganatot az érgátló terápia?
Új esély a daganatterápiában: az EGFR-gátlás
Klasszikus kemoterápia és célzott terápia
Hosszabb élet a gyógyszerek által
