Édesanyámnál (52 éves) februárban többszörös agyi áttétes daganatot diagnosztizáltak. Azonnali 12 napos sugár kezelést kapott és 10-12 kemoterápiás infúziót. Az utolsó kemoterápiát több mint egy hónapja kapta meg. A kérdésem az lenne, hogy még mindig fájnak, zsibbadnak a lábai az ízületei. Pár napja térde kissé bedagadt. Meddig van a kemoterápia a szervezetben?
A kezelések óta menstruációja megszűnt, erős hőhullámai vannak. Érdekelne, hogy vissza jöhet-e még a menstruációja vagy esetleg van-e valami tanácsuk, ami enyhítené az ezzel járó rosszullétet?
És még egy kérdésem lenne: ki szerette volna húzatni a fogát, de a fogorvos azt mondta, hogy nem lehet legalább egy évig, mert nem gyógyulna be a seb a kemo miatt. Erre nem tudnának valami megoldást ajánlani, mert egyre jobban fáj már neki.
Leveléből nem derül ki, hogy milyen elsődleges (primer) daganat adott agyi áttéteket. Amennyiben emlőrák, lehet, hogy ösztrogéngátló (antiösztrogén) kezelést is kap édesanyja, s ezért maradt el a menstruáció. Amennyiben nem kap hormonkezelést, a citosztatikus kezelésnek is lehet mellékhatása a menstruáció átmeneti vagy végleges elmaradása, főleg akkor, ha a beteg egyébként is közel van a menopauzához.
Az onkológussal kellene megbeszélni, hogy lehet-e valami szert alkalmazni a menstruáció elmaradásához kapcsolódó rosszullétekre – ez függ az alapbetegségtől is. Ugyanakkor tudni kell: számos, menopauzás tünet esetén adni próbált recept nélküli gyógynövény-készítmény tartalmazhat olyan összetevőket, amelyek megváltoztatják a gyógyszerek felszívódását, illetve az infúziós kezelések hatóanyagainak felszívódási-lebomlási sebességét.
Az ízületi, alsóvégtagi fájdalom és zsibbadás lehet bizonyos kemoterápiás szerek mellékhatása is, ilyenek például a taxán hatóanyagú készítmények, amelyek okozhatnak ilyen panaszokat, de leveléből nem derül ki, hogy milyen gyógyszereket tartalmazó kemoterápiát kapott az édesanyja.
A foghúzás kapcsán azt kell tudni, hogy nem tilos a foghúzás, de feltétele, hogy a beteg vérképe rendben legyen, például ne legyen alacsony a trombocita (vérlemezke) értéke, amelynek szerepe van a véralvadásban – mert ez esetben vérzékenység alakulhat ki. Ezért kemoterápiában részesülő betegnél foghúzás előtt friss vérképre van szükség, különösen akkor, ha a kezelés során egyébként már korábbi kezelési ciklusoknál tapasztaltak alacsonyabb fehérvérsejt vagy trombocita értéket.
Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Agydaganatok, agyi áttétek
Csontáttétek
Fájdalomcsillapítás
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Halász Judit és a mellrák: nem feledett életöröm
Onkológiai kislexikon (2.): tumormarkerek
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Kicsorbítható az éle Démoklész kardjának
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellrák: hormonkezelés vagy műtét?
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?
