A következőt olvasom a honlapon:
„… a daganatsejtek átterjedhetnek a környezetükre, valamint a vérárammal és a nyirokkeringéssel a szervezet távolabbi szerveiben is képesek megtapadni, majd növekedésnek indulni.”
A kérdésem a következő lenne:
1. Mutattak-e ki valaha vérből „ráksejtet”?
2. Ha igen, hogyan lesz egy „bélráksejtből” mondjuk „agyráksejt”, hiszen ha jól tudom a rák nem egy különálló sejt fajta.
3. Ha nem mutattak még ki „ráksejtet” a vérből, akkor miért állítják azt, hogy a vérárammal terjed?
Első kérdésére a válasz: igen, mutattak ki daganatsejtet a vérerekben, ez számos szövettani leleten olvasható, amikor a metszetekbe került erekben rosszindulatú daganatsejteket lát a patológus szakorvos. Ezt gyakran úgy írják le, hogy „érinvázió.”
Számos kimutatási módszere létezik a PBCC meghatározásnak (PBCC: peripheral blood cancer cell, a perifériás erekben található ráksejtek), s számos esetben összefüggést mutattak ki a PBCC és a távoli áttétek megjelenése között, olyan betegeknél is, akiknél a képalkotó vizsgálatok (CT, MR, akár PET) nem mutatnak még áttétet.
Nagy szakmai irodalma van a csontvelő mikrometasztázisok vizsgálatának is. Ezt olyan tényezőként értékelik, hogy amennyiben mikrometasztázisok vannak a csontvelőben, hogyan befolyásolja ez a betegség prognózisát, kimenetelét, kiújulási hajlamát. Ugyanakkor a többszörös csontvelő mintavétel kellemetlen vizsgálat a betegnek, ezért is igyekeznek a könnyebben levehető vérmintában meghatározni a daganatsejtek jelenlétét, és azt vizsgálni, hogy ez hogyan függ össze a betegség kimenetelével, illetve ez olyan adat-e, amelynek befolyásolni kell a betegség műtét utáni kezelését.
Jelenleg azt nem lehet kimondani, hogy ha például egy emlőrák műtétje után vagy egy vastagbéldaganat műtéti eltávolítása után nem mutatnak ki daganatsejteket a vérben, akkor nincs szükség műtét utáni kezelésre. A daganat kiújulási hajlamát, áttétképző képességét ugyanis számos más tényező is befolyásolja. Ezért nem tekinthető jelenleg a rosszindulatú sejtek vérben történő kimutatása olyan rutinvizsgálatnak, amely segíthetné a betegek kezelésének meghatározását.
A kérdésének második felére az a válasz, hogy természetesen nem lesz a „bélráksejtből” „agyráksejt”. Az elsődleges (primer) daganat áttéte alakul ki az agyban, tehát pl. vastagbélrák agyi áttétjéről beszélünk ilyen esetben, s nem agydaganatról vagy vastagbélrák máj áttétjéről és nem májrákról. Ez a megkülönböztetés azért is fontos, mert a béldaganat szóródásánál olyan gyógyszereket érdemes adni, amelyek a „bélrák” sejtekre hatnak, s nem olyan gyógyszereket, amelyek az „agyrák” vagy a „májrák” sejtekre hatnának.
A rák valóban nem egy önálló sejtfajta: őrzi azoknak a tulajdonságoknak egy részét, amely szervből kiindult. Ezért is lehet mikroszkóp alatt vizsgálva egy daganat áttétéről (metasztázisról) általában megmondani, hogy valószínűsíthetően mely szervrendszerben lehet az elsődleges daganat. Számos olyan esettel találkozik az onkológus, amikor csak az áttét látható vagy az okozott panaszt, s az esetleg borsnyi elsődleges daganat nem ábrázolódik a képalkotó vizsgálatokon, ám az áttét szövettani vizsgálata ilyenkor is az esetek egy részében segíthet megmondani, mely szervrendszerben érdemes keresni az elsődleges daganatot, netán annak meg nem találása esetén milyen típusú szerekkel érdemes kezelni az áttétes betegséget.
Kapcsolódó cikkek:
Agydaganatok, agyi áttétek
Csontáttétek
Májáttétek
Nobel-díj: miért nem hal meg a ráksejt?
Patológiai vizsgálatok: mikroszkóp alatt a világ
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET…
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
Hogyan pusztítja a daganatot az érgátló terápia?
