Édesapám szeptember 28-án sárgasággal kórházba került. A gastroenterológiai osztály egy hét vizsgálat után átadta műtétre a belgyógyászatnak, ahol felnyitották édesapám hasát, majd visszazárták. Az orvos közölte velem a műtét után, hogy olyan agresszív, kemény tumor található a máj környékén, ami sajnos nem műthető, és körülbelül 2-3 hónapot jósolt. Leírnám a műtéti naplót, és a kérdésem az lenne, hogy ezek alapján meg tudnák-e mondani a tumor kezdeti helyét. Valamint azt, hogy az átlagot figyelembe véve mennyi ideig számíthatunk még arra, hogy édesapám velünk lesz?
Műtéti napló:
A cholecysta nem látható, cseplesszel fedett, magára húzza a colont, ezt leválasztjuk. A cholecysta nagyon nehezen feltárható, zsugorodott, tömött, kemény. Az alsó részén a duodenum is hozzánőtt a cholecystához. A cholecysta máj felőli részén kemény tapintatú rezisztencia van, mely szinte teljesen összenövésben van a májkapuval és a choledochussal is. Ezt a konglomerátumot már nem tudjuk felszabadítani, ezért vérzéscsillapítás után draint helyezünk a hasüregbe, zárjuk a hasfalat.
A kórházból kijövetel napján édesapám bilirubin szintje: 363 umol/l. Az orvos véleménye szerint, ha 800-hoz közelít ez az érték, akkor beállhat a májkóma. Fájdalomcsillapítót írtak fel neki. Várható-e erősebb fájdalom, felkészüljünk-e a komolyabb fájdalomcsillapításra?
A műtéti leírás alapján valószínűsíthető, hogy az epehólyagban daganatot találtak, ugyanakkor egy rosszindulatú daganatos betegség biztos kimondásához szövettani vizsgálatra, szövettani eredményre van szükség.
Leveléből nem derül ki, hogy rendelkezésre áll-e a rosszindulatú betegséget alátámasztó szövettan. Az, hogy az orvosok milyen betegségre gondoltak, kiderülhet a sebészeti zárójelentés azon részéből, ahol a diagnózisokat sorolják fel, illetve a zárójelentés epikríziséből, vagyis összefoglalójából.
Levelében nem találtunk olyan adatot, hogy az elmúlt három és fél hónapban hogyan alakult édesapja állapota, történt-e valamilyen kontroll vizsgálat, és azoknak mi az eredménye.
A fájdalomcsillapítással kapcsolatban az mondható, hogy a beteg fájdalmainak megfelelő erősségű és gyakoriságú fájdalomcsillapító kezelést kell alkalmazni, amelynek beállításában, a gyógyszermódosításban, a dózis szükség szerinti emelésében háziorvos, illetve ha édesapja esetleg kontrollra valamelyik onkológiai centrumba jár, onkológus is segíthet. Fontos az orvos-beteg kommunikáció, hogy a beteg ne eltűrje a fájdalmait, hanem pontosan beszámoljon azokról, mert csak ez alapján derülhet ki az orvos számára, hogy mennyire indokolt a dózisemelés, illetve esetleg másfajta fájdalomcsillapítóra való átállás.
Kapcsolódó cikkek:
Epehólyagrák
Daganatok jellemzői
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Fájdalomcsillapítás: opioidokkal a fájdalmak ellen
Csontfájdalmak sajátos kezelése
Elégtelen fájdalomcsillapítás, túl sok szenvedés
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Epehólyagrák 24 évesen: műteni vagynem?
Epepolip panaszai és műtéte
Epeúti rák lehetséges terápiája
Epehólyagrák és láz
Epetumor kezelés nélkül
Epekő, rosszindulatúság esélye
Áttétes epehólyagrák
Vigasztaló unoka
Epehólyagrák
Eperák lefolyása, táplálkozási tanácsok
