Több daganat van, amelynek öröklődését bizonyították. Például az emlőrák és a petefészekrák esetek néhány százalékának génhez kötött öröklődésében szerepet játszik a BRCA1 és BRCA 2-es gén (1-es és 2-es emlőrák gén, breast cancer antigén). Amennyiben a BRCA1 vagy BRCA2 génekben mutáció alakul ki (a gén szerkezete a normálishoz képest megváltozik), van eshetőség az örökletes betegségtípus kialakulására, amely általában fiatalabb életkorban jelentkezik, mint az emlőrákok többsége. Ilyenkor a betegség dominánsan öröklődik, ez a fajta örökletes jelleg azonban csak az emlőrákok és a petefészek daganatok néhány százalékában igazolható. Az öröklődésről további információkat a Rák: génjeinkben hordozzuk a sorsunkat? című cikkünkben olvashat.

Vannak olyan örökletes bélbetegségek, amelyek talaján 80-90% valószínűséggel fejlődik rosszindulatú vastagbéldaganat. Ilyenek pélául bizonyos családi halmozódású poliposisok (amikor akár sok száz polip van a vastagbélben). Ezt a betegséget hívják FAP-nak (familiáris adenomatozus polipózis). Egy rosszindulatú bőrdaganat, a melanoma malignum is lehet örökletes. Egy ritka daganat, a retinoblastoma is lehet örökletes típusú.

A tüdő kitisztulásával kapcsolatos kérdésére nehéz pontos választ adni. Amennyiben a kitisztulás alatt azt értjük, hogy kb. mikor közelíti meg a rák kialakulásának kockázata a dohányzás abbahagyása után azt a kockázatot, amely egy nemdohányzó betegnél fennáll, mai ismereteink szerint a dohányzás abbahagyása után 10-15 év elteltével csökken a kockázat arra a szintre, amely már alig nagyobb, mint a soha nem dohányzók kockázata. Ugyanakkor a dohányzás elhagyásával csökken számos más rákbetegség kialakulásának kockázata, valamint sok nem daganatos betegség (tüdő- és szívbetegség, szürkehályog) megemelkedett kockázata már hamarabb csökken. Levelében külön említi a light cigarettát. Javasoljuk, hogy a light cigarettákkal összefüggésben olvassa el a levélhez csatolt kapcsolódó korábbi cikkeinket…

Az előző, a tüdőrák felismerhetőségére, szűrésére vonatkozó kérdésére a többek között az alábbiakat válaszoltuk: „Sajnos a tüdőrákok esetében a daganatok felfedezésekor már körülbelül az esetek négyötödében áttétek is vannak. (A tüdőszűrést eredetileg nem rákszűrésre, hanem a TBC felfedezésére vezették be.) Sőt gyakran az áttét (például egy idegrendszeri tüneteket okozó agyi áttét) eredetét keresve derül fény az alapbetegségre, ez esetben például a tüdőrákra.”

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a betegnél nem ismert tüdőrákos betegség, de valamilyen idegrendszeri tünet (eszméletvesztés, epilepsziás roham vagy bénulás, beszédzavar, stb.) miatt kórházba kerül, s az idegrendszeri tünetek hátterében az agyban daganato(ka)t fedeznek fel, s ezek áttétnek bizonyulnak. Amikor keresik ezek eredetét, vagyis azt, hogy milyen daganat adott áttétet az agyba, derülhet fény esetleg egy rizsszemnyi vagy borsónyi, a hörgőben lévő tüdőrákos daganatra, amely még nem látszana szűrésnél sem a tüdőszűrőben készült kisméretű felvételen, sem a mellkas röntgenen, de még egy mellkasi CT-n sem. Más daganatos betegségnél is előfordul, hogy nem az alapbetegség, hanem annak már az áttétei okoznak olyan panaszokat, amely miatt a beteg először orvoshoz fordul.

Kapcsolódó cikkek:
Rák: génjeinkben hordozzuk a sorsunkat?
A light cigi is erős méreg
Perelhetik a light cigaretták gyártóit
Dohányosok az onkológiákon
Mire jó a tüdőszűrés?
Szűrések: legyen büntethető a mulasztás?
Nem megyünk orvoshoz, mert félünk a betegségtől

Előzmény:
Felismerni a tüdőrákot

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Rák a családban
Öröklés: rákbetegség esélye a szülők után
Kiküszöbölni az öröklődést?
Öröklődés? Több rákos a családban
Tüdőszűrés: lehet ez más mint rák?
Tüdőszűrés lelete
Foltok a tüdőkön
Utólagos tüdőszűrés
Tüdőszűrés külföldieknek
Tüdőrák mint derült égből a villámcsapás