Több kérdésem lenne. Emlőrákot diagnosztizáltak, a műtéten túl vagyok. A műtét előtti biopszia eredménye ösztrogén pozitív volt, de a műtét utáni szövettan eredménye teljesen más volt: oestrogen receptor negatív, progesteron rec. szintén negatív.
1.) Hogy lehet ez?
2.) Lehet-e tudni, hogy a rákos sejtek szóródása valójában mikor kezdődik? Már létrejöttükkor, vagy csak a beavatkozások, műtétek után kerülhetnek a szervezet egyéb helyeire?
3.) Ehhez kapcsolódóan kérdezném, hogy ha már előzőleg is létrejöhetett szóródás, akkor miért olyan fontos a műtét után néhány héttel elkezdeni a terápiákat? Lehetne kicsit később is?
4.) Szövettani eredmények: Oestrogen és progesteron recep. negatív, HER-2 (Sp3): 3+ pozitív Ki-67: 40% pozitív. Kérdésem: mennyire agresszív ez a tumor és számítani lehet-e kiújulására bárhol a szervezetben a kemoterápia és a sugárkezelés után?
5.) A kezelés mellett vagy után a Herceptint is kaphatnám. Orvosom azt mondta nincsenek komoly mellékhatásai, hosszabb távú védelmet nyújt, de igen sok mellékhatásáról olvastam az egészségkalauz.hu oldalon, elég ijesztőek, szinte rosszabb, mint a kemoterápia. Milyen statisztikák vannak róla?
Válaszát köszönettel várva, egy nagyon tanácstalan 62 éves nő.
Az ösztrogén receptor vonatkozásában lehet heterogén, vagyis különböző sejteket tartalmazó egy daganat. A citológiai mintavételnél (feltételezve, hogy ez történt önnél a műtét előtt és nem vastagtű biopszia) csak néhány sejtet tudnak vizsgálni a mintában, a műtét során eltávolított anyagban pedig nagyobb szövetmennyiséget.
A rákos sejtek a vérkeringésben már kimutathatóak mindenféle műtéti beavatkozás előtt is. Ezek a keringő daganatsejtek képesek kicsiny áttétek képzésére a szervezetben, amelyeket a képalkotó vizsgálatok (ultrahang röntgen, CT, MR, PET CT, stb.) sem tudnak kimutatni. Azért igyekeznek a műtét után 4-6-8 héten belül elkezdeni a műtét utáni (adjuváns kezeléseket), mert ilyen módon jelentősebben lehet csökkenteni a daganatok kiújulási kockázatát. Amennyiben túl sok idő telik el a műtét és a kezelések között (pl. mert a beteg nem jelentkezik kezelésre), akkor általában az onkológusok már nem indítják el a műtét utáni kezelést, hanem a beteg szoros onkológiai ellenőrzését, követését javasolják.
Minden rosszindulatú daganatnál lehet számítani a betegség kiújulására, és a műtét utáni kezeléseknek az a célja, hogy csökkentsék a kiújulás kockázatát, vagyis csökkentsék azon betegek arányát, akiknél újra megjelenik a rákos betegség, illetve késleltessék a betegség-kiújulásig (szakszóval relapszusig) eltelt időt.
A prognosztikai tényezők meghatározásánál, vagyis hogy mennyire rosszindulatú/agresszív egy daganat, a szövettani grádust (grade), illetve a környéki (hónalji) nyirokcsomók daganatos érintettségét is figyelembe szokták venni. A mindennapos gyakorlatban leginkább használt ilyen prognosztikai tényező a Notthingam prognosztikai index (NPI).
Az Ön által kérdezett HER2 gátló kezelést először csak HER2 pozitív, áttétes emlőrákos betegeknél alkalmazták. Több mint tízezer beteg bevonásával végzett több klinikai gyógyszervizsgálatban igazolták, hogy a betegség lefolyását kedvezően befolyásolja akkor is, ha a műtét utáni (adjuváns) kezelés részeként alkalmazzák, ezért a készítmény törzskönyvét (gyógyszerhatósági engedélyét) ennek megfelelően kibővítették, s a magyar társadalombiztosítás támogatja is ezt az egyébként nagyon költséges kezelést a HER2 pozitív emlődaganatos nők műtét utáni kezelésében.
Minden gyógyszernek van természetesen melléhatása, ezért ezt a fajta kezelést is csak onkológusok, daganatgátló szerek alkalmazásában jártas orvosok adhatják. Megfelelő gondossággal, követéssel, időközönként szív ultrahang vizsgálat végzésével stb. csökkenthetők a mellékhatások kockázatai.
Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.
Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Rekonstrukciós sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Emlőrák: mielőbb felfedezni, hamar műteni
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
HER2 pozitív vagy HER2 negatív?
HER2 emlőrák, csontáttét, Zometa, ínysorvadás
HER2 mellrák: Femara, Exemin, ízületi panaszok
Mellrák: műtét, hormonkezelés
Emlőrák: mi a helyes megoldás?
Mell amputáció utáni korrekció
Mellrák: mire számíthatok?
Elutasított Herceptin kezelés
Emlőrák: hormontabletták különbsége
Emlőműtét utáni hormonkezelés
Kontroll emlőműtét után 2.
Kontroll emlőműtét után
Emlőrák: elegendő a kontroll?
Csontizotóp vizsgálat mellrákműtét után
Kontrollvizsgálatok emlőrákban
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?
