70 éves vagyok, áprilisban műtöttek emlőcarcinóma miatt, mastectomisalt adjuvans TEC kezelést kapok. A harmadik kezelés után fertőzést kaptam, belázasodtam, gyenge, fáradékony vagyok és amúgy is nagyon nehezen viselem a kemót, de jelenleg a vérképem és egyéb leleteim rendben vannak.
Kérdésem: a kemoterápia végigvitele (még 3 van hátra) nem okozhat-e nagyobb bajt az immunrendszeremben, mint a fokozott biztonság miatt végig vitt utókezelés? Vagyis ne szakítsam-e félbe a kemoterápiát? Mi ennek a kockázata? Mi az életkor szerepe?
Az adjuváns kemoterápiát a legtöbbször sebészből, sugárterápiás szakemberből, onkológusból, patológusból álló onkológiai bizottság azért javasolta, hogy a betegség kiújulási kockázatát csökkentse, a későbbi áttétképződést gátolja, illetve késleltesse. Ne szakítsa meg a kezelést, hiszen a fél kezeléstől nem várható olyan hatékony eredmény mai tudásunk alapján, mint a teljes dózisban, megfelelő gyakorisággal leadott kemoterápiás kezeléstől.
A kezelés félbeszakításának hátrányait beszélje meg kezelőorvosával. A kemoterápia mellékhatásaira a lázzal járó állapot miatt mind orvosai, mind Ön is jobban tudnak odafigyelni a következő kezeléseknél, illetve amennyiben ennek hátterében a fehérvérsejtszám csökkenése állt, akkor gyakoribb vérképkontrollal, megfelelő időben adott fehérvérsejtszám emelő injekciókkal lehet csökkenteni a súlyos fehérvérsejtszám-esés és az ezzel szövődő fertőzések kockázatát. A gyengeségről, fáradékonyságról érdemes szintén beszámolnia orvosának, aki el tudja dönteni, hogy ez a kombinált kezelés általános mellékhatása, vagy van szükség olyan vizsgálatra (például kardiológiai vizsgálatra vagy szív ultrahang vizsgálatra), amely felfedhet olyan betegséget a háttérben, ami magyarázza fáradékonyságát.
A kemoterápiás kezeléssel járó enyhe, ritkábban mérsékelt fáradékonyság közepesen gyakori tünet és a kezelés abbahagyásával általában rendeződik. A műtét utáni (adjuváns) kezelésnek ugyanakkor a műtét utáni időszakban van védő szerepe a távoli áttétektől, a kiújulástól. Nem lehet több hónappal a műtét után kezdeni, vagy több hónapos félbeszakítás után folytatni.
Az életkor szerepéről azt mondhatjuk, hogy egy 70 éves emlőrákos beteg esetén általánosságban az életkor nem gátja a kemoterápiás kezelésnek, de egy naptár szerint 70 éves ember úgynevezett „biológiai életkora” lehet ennél több is, kevesebb is (vagyis lehet idősebbnek látszó, törékenyebb egészségű beteg, de biológiai életkor szempontjából lehet akár 5-10 évvel fiatalabb is, ha kevesebb a kísérőbetegsége).
Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Emlőrák: mielőbb felfedezni, hamar műteni
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Halász Judit és a mellrák: nem feledett életöröm
Onkológiai kislexikon (2.): tumormarkerek
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Carcinoma ductale invasium
HER2: hormonkezelés és CEA érték
Mellrák terápiájának hatásai?
Carcinoma ductale
Emlőrák, grade 3
HER2 mellrák tumormarkerei
Mellműtét utáni fejlemények
Mellműtét, majd alacsony fehérvérsejt
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Mellrák, magas trombocitaszám
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Mellműtét utáni helyreállítás
Emlőműtét, csecsemőmirigy
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?
