Kemoterápia utáni állapotromlás

Anyukám 3 éve lett rákos. Akkor kapott sugárkezelést, majd állandóan 3 havonta járt kontrollra. Mindig azt mondták neki, hogy minden rendben, tiszta. Tavalyelőtt decemberben azt mondták, csak fél év múlva kell menni. Igen ám, de addigra elkezdett lefogyni, majd a kontroll előtt annyira rosszul volt, fájt a gyomra, a háta, hogy enni sem bírt. A körzeti orvos elküldte ultrahangra, és ott látták, hogy baj van, tele van áttétekkel. Visszavitte az eredményt áprilisban a klinikára. Ott azt mondták, lehetetlen, nézze meg az eredményeit, minden rendben. Elküldték azt hiszem CT-re és tényleg az egész hasüreg tele volt áttéttel, valamint a tüdő is. Ez már június volt. Visszavitte az eredményt, akkor azt mondták, kap kemoterápiát.

Júliusban megkapta az elsőt. Márciusig ki lett neki írva. Decemberben mikor ment, azt mondta a doki, úgy látom magának már semmi szüksége a kezelésre, és az előtte lévő vitamint sem kapta meg csak a kemót. Menjen újra CT-re. Persze erre csak januárban kapott időpontot. Ottani eredmények „jók” lettek. Zsugorodtak, valamint meszesedtek. Visszavitte az eredményt, de közben már annyira gyenge, hogy a wc-ig elmenni alig bír, alig eszik, van hogy 1 nap alatt 1 falat. Azt mondja, hogy ha többet eszik visszajön neki. A vérnyomása 80 és 90 közt van. Kapott fájdalomcsillapító tapaszt, de a legerősebb sem hat. A kontrollon azt mondták, majd áprilisban menjen vissza. Reménykedünk, hogy kibírja addig. Vajon itt már nincs mit tenni? Készüljünk fel a legrosszabbakra?

Tavalyelőtt decemberben feltételezhetően a tartósan megnyugtató leletek után tették lehetővé édesanyjának, hogy a kontrollok között hosszabb idő teljen el. Ugyanakkor az onkológiai kontrollok között is, ha a betegnek panasza jelentkezik, még ha daganatmentes állapotban is van, fel kell keresnie onkológusát, aki el tudja dönteni, a beteg panaszai indokolttá tesznek-e soron kívüli vizsgálatokat.

Édesanyjánál sajnos tavaly tavasszal megindult a betegség szóródása, a hasban és a tüdőben áttétek jelentek meg, és az ezt követő fél évben alkalmazott kemoterápia is valószínűleg csak időlegesen tudta kordában tartani az áttétes betegségét. A kemoterápia alkalmazásának célja feltehetően a szétszóródott folyamat további növekedésének, újabb áttétes gócok megjelenésének lassítása volt.

Bár leveléből nem derül ki pontosan, hogy édesanyja milyen betegségben szenved, az áttétes betegeknél a tervezett kemoterápia hossza előre nem határozható meg általában, tehát nem „írnak ki” márciusig kezelést, hanem a kontroll képalkotó vizsgálatok, a beteg állapotának változása alapján lehet eldönteni, hogy érdemes-e, illetve szabad-e folytatni a kemoterápiás kezelést. Annál a betegnél, aki annyira gyenge, ahogyan az édesanyját leírja, nem várható javulás a kezelés folytatásától, feltételezzük, hogy ezért az onkológus úgy döntött, hogy a kemoterápiás kezelést nem folytatja.

A daganatos beteg ekkor is folyamatos orvosi ellátásra szorul, a megfelelő fájdalomcsillapító fajtájának és dózisának beállítása, a dózis folyamatos szükség szerinti, akár pár naponkénti emelése, az áttörő fájdalmak kezelése orvosi feladat, s orvos adhat tanácsot abban is, hogy van-e lehetőség a hányinger mérséklésére, a fogyás lassítására tápszerek adásával (amit szakorvosi javaslatra a háziorvos is rendelhet), esetleg olyan étvágyjavító szirup vagy tabletta alkalmazásával, amelyet a daganatos testsúlyvesztésben alkalmaznak, s onkológus, sugárterápiás szakorvos rendelhet.

Nincs „legerősebb tapasz”: ha a dózis nem megfelelő, emelni lehet és kell a háziorvos segítségével, vagy a tapaszt más gyógyszerekkel kiegészíteni, esetleg más fájdalomcsillapítót adni, amely mellett a beteg fájdalmai csökkennek. A megfelelő fájdalomcsillapító kezelés beállítására csak akkor van lehetőség, ha a beteg a fájdalmait jelzi orvosának, hiszen ezeket a gyógyszereket nem mindig lehet tartósan azonos dózisban hatékonyan alkalmazni. Azt, hogy most mi a teendő, illetve hogy mi várható, elsősorban az édesanyját feltételezhetően jól ismerő háziorvossal kell egyeztetni, aki a tapasz rendelésében is feltételezhetően az Önök segítségére van, de az édesanyját kontrolláló onkológustól vagy a kezelő intézménytől is kaphat édesanyja vagy az általa erre feljogosított hozzátartozó személyre szabott tájékoztatást.

Kapcsolódó cikkek:
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Sugárkezelés és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Rák: miért kell, hogy fájjon?
Fájdalomcsillapítás

Top