Nagyon szépen köszönjük korábbi válaszukat az anyósom betegségéről. Kicsit megnyugodnánk, de valami még nagyon aggaszt bennünket.
A műtét után márciusban a zárójelentésen az van: a vizsgált nyirokcsomók közül 7 darabban részben kifekélyesedett, részben tok infiltratioval, részben a környező zsírszövetre való ráterjedéssel járó daganatos áttéteket találtunk. Korábban már volt neki 2-szer agyvérzése is. Az infúziót már csak a kézfejébe tudták beadni, a karjába nem lehetett. Azonkívül 1 év alatt már a műtét előtt is kapott többször vért. A kemoterápia előtt is adtak neki. Ez nyugtalanít nagyon bennünket.
A műtét utáni kemoterápiás kezelésre részben azért került sor, mert a műtét során eltávolított, úgynevezett környéki nyirokcsomókban daganatsejteket találtak, illetve a környező zsírszövetet is beszűrte a daganat. Ilyenkor fennáll a kockázata annak, hogy még akkor is, ha valamennyi daganatos nyirokcsomót sikerült a műtéttel eltávolítani, a betegség a szervezet távolabbi részébe is adhatott kicsiny áttéteket (mikrometasztázisokat). Ezek elpusztítását igyekeznek elérni a műtét után alkalmazott kemoterápiás kezeléssel, illetve azért van szükség rendszeres kontroll képalkotó és laboratóriumi vizsgálatokra, hogy ezeket időben felfedezhessék. A béltükrözéses vizsgálatot is azért írták elő, hogy követni lehessen, helyileg nem újult-e ki a daganat.
A véradásra valószínűleg azért került sor, mert a béldaganat vérzett, vagy akár nem látható módon vérezgetett, s ezért már a felfedezése előtt jelentős, vérátömlesztést indokló vérszegénységet okozott. A műtét utáni vérszegénység oka pedig lehet az, hogy a műtét is okozhat vérveszteséget, vérszegénységet. Ez önmagában nem ad okot nyugtalanságra, a jelen helyzetre nincs jelentős kihatással. Ma már nagyon sokat fejlődött a transzfúziológia (vagyis a vérátömlesztések adásának tudománya), s a beteg véréhez nagyon hasonló vért tudnak keresni a vérkészletben, amelynek beadásakor kicsi a várható szövődmények, allergiás reakciók lehetősége. Bár nullára ez a kockázat nem csökkenthető, de anyósánál valószínűleg problémamentesen zajlottak a véradások.
Sajnos a fél éven át ismétlődő kezelések, s a kezelést megelőző, illetve a vérképkontrollhoz esetleg szükséges vérvételek valóban rontják a vénák állapotát, azok keménnyé, göcsörtössé válhatnak. Ekkor kerül általában sor arra, hogy a jobban látszó kézvénákba igyekeznek kötni a hosszú időt igénylő infúziós kezelést.
Kapcsolódó cikkek:
Vastagbélrák és végbélrák
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Rettegett hányinger: hogy kerülhetjük el?
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Vastagbélrák: túl sok a halálos áldozat
Béltükrözés: a gyógyítás alapja a diagnózis
Miként kell felkészülni a béltükrözésre?
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
Vastag- és végbélrák: a tumort veszik célba
Előzmény:
Kemoterápia utóvizsgálat
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Vastagbélrák kontroll
Vastagbélrák tumormarker
Vastagbélrák: hányás, hasmenés a kezelések után
Vastagbélrák, májáttétek kioperálása
Vastagbélműtét, magas tumormarker
Vastagbélrák, folyamatos fájdalmak
Végbélrák: rosszul sikerült sztóma?
Végbélrák: sztóma és biopszia
Végbélrák utókezelése
Áttétes végbélrákos beteg
Kérdés vastagbélrákról
Áttétes vastagbélrák
Gyorsan növő vastagbélrák műtéte
Vastagbélrák biológiai terápiája
Vastagbélrák gyógyszeres kezelése
Vastagbéldaganat és sztóma
Bélelzáródás veszélyei
Vastagbélrák: lejárt az idő?
Sztóma után állandósult hasmenés
Sztómazárás után
Bajok a visszahelyezett végbéllel
Vastagbéldaganat és stoma: elrontott műtét?
Záróizom ingerület
Vastagbélrák a családban
Vastagbélrák terápiája
