Képlet a vesén: kell-e műtét?

2008. okt. 28-án voltam hasi ultrahangon, ott derült fény arra, hogy jobb vesémen egy 15, ill. 10 mm átmérőjű, élesen határolt echodús, homogén szolid képlet van (angiomylipoma). Jött az urológus, vérvétel. Vér- és vizeleteredményem szinte szuper, minden jó volt. Elküldtek CT-re. Ott az alábbi leletet adták: jobb vese középső harmadában mediálisan a parenchymában az arteriás fázisban készült scaneken széli, a parenchymás fázisban készült scaneken inhomogén halmozást mutató, 15×12 mm nagyságú képlet van. Tőle vetral és cranial felé egy 10×8 mm nagyságú, az arteriás fázisban alig ábrázolódó, a parechymás fázisban erősen hypodenz képlet látszik. Mindkét terime conturjai élesen határoltak. Az üregrendszerrel nem közlekednek. A hilus képleteit nem érintik. A m.psoashoz szorosan hozzáfekszenek? Vélemény: Tu.renisl.d. A CT morfológiai kép nem angiomyolipomára jellemző.

A CT-n azt javasolták, bár jóindulatú daganat, ki kell venni laporoszkóppal. Az urológus úgy véli, nincs rosszindulat, ezért ha 3 havonta UH-nál nem nő, akkor maradjon. A bajt ott látja a főorvos, hogy a vesét tápláló ereken van a daganat, és ha megsértik a műtétnél, akkor a vesét ki kell venni. Így a CT orvossal konzultált az urológus és egy MRI-ben állapodtak meg, ennek időpontja 2009. jan. 8. Mivel a család nagy része egészségügyis, erőltetik, hogy pörgessük az eseményeket, mert baj is lehet.

35 éves vagyok, 3 pici gyermekem van, semmi bajt nem érzek. Szeretném kérni a szakvéleményét, hogy ön a műtétet vagy a folyamatos kontrollt javasolná, illetve egy kis felvilágosítást szeretnék kérni az esélyeimről, mert hol úgy beszélnek rólam, hogy kutya bajom, hol már el is temettek.

Az orvostudományban nagyon sok eset nem fekete és fehér még a fejlett diagnosztikai képalkotó leletek ismeretében sem, ezért érzi Ön is azt a kettősséget, amit megfogalmazott. Az ultrahang és a CT vizsgálat önmagában nem alkalmas szöveti diagnózis felállítására. A CT szerint nem – a vesében egyébként gyakran előforduló – angiolipomára jellemző a kép, ám a CT sem alkalmas arra, hogy egyértelműen megmondja, jóindulatú folyamatról vagy rákos daganatról van-e szó. Ez az oka annak, hogy a család “egészségügyis” tagjai sürgetnék a további vizsgálatokat (feltételezzük, a korábbi MR vizsgálatot is, amely például a CT-nél pontosabban megmutathatja, hogy a daganat és az erek viszonya milyen, illetve a daganat és a musculus psoasnak nevezett izom viszonya milyen.)

Szakvéleményt nem áll módunkban kiadni, még részletes leletek ismeretében sem, erre egy internetes fórum felelősséggel nem biztosít keretet. Úgynevezett másodvéleményt (szakvéleményt) viszont mindenképpen kérhet személyesen, ha bizonytalan. Ehhez egy másik urológust kell megkeresnie, aki a részletes leletek és a pontos kórelőzmény ismeretében véleményt formálhat.

Kapcsolódó cikkek:
Veserák
Veserák: célzott terápiák a gyógyulásért
Veserákban is hatásos az érgátló terápia
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Sugárterápia a tumorok ellen
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Világossejtes veserák
Veserák: miért 5 év?
Veserák kiújulás esélyei
Vesedaganat?

Vesefájdalom, kontrol UH
Veserák gyógyszeres terápiája
Áttétes veserák?
Veserák tüdőáttéttel 2.
Veserák tüdőáttéttel 1.
Élet vesesejtes carcinoma-val
Veseáttét és EGFR
Veserák operációja után
Világossejtes veserák
Elváltozás a vesén
Veserák: alternatíva kemoterápiára?
Veserák gyógyulási esélyei
Esélyek a veseműtét után
Világossejtes vesedaganat
Vesedaganat és combfájdalom
Vesedaganat és vitaminok

Top