Még egy kérdésem lenne. Már lassan 1 éve, hogy a daganattal megműtöttek, azt mondták, hogy a fájdalmam lassan csökkenni fog, majd elmúlik. Napjában többször elkap a hőhullám, sokszor félóránként 10-szer, ilyenkor rosszul is érzem magam. Az idegzetem rettenetes, már 10 hónapja nyugtatókon élek, Xanaxon. Azt mondják, hogy az nem baj, nem lehet rászokni. Kértem hormon gyógyszert, mert műtét előtt rendszeresen szedtem, de a kezelőorvosom lebeszélt róla, hogy előbb a főbetegséggel foglalkozunk, utána majd a többivel. Csak félek, hogy az idegeim teljesen felmondják a szolgálatot. Mit tegyek?
Korábbi leveleiből tudható, hogy egy nagyobb műtéttel a gerinc mellől távolítottak el Önnél daganatot. Természetes, hogy egy betegség megjelenése, a kontrollvizsgálatokkal járó bizonytalanság pszichésen is terheli a beteget, feszültté, nyugtalanná, ingerlékennyé válhat, depresszió kialakulása is előfordulhat. Ez utóbbi esetben lehet, hogy a most szedett nyugtató önmagában nem elegendő, s egy pszichiátriai konzílium esetleg más gyógyszerrel, antidepresszánssal egészítheti ki a gyógyszerelést.
Ugyanakkor nemcsak a gyógyszerekre érdemes fókuszálni, mert pszichológiai, pszichoterápiás módszerekkel is meg lehet próbálni csökkenteni a feszültséget. Érdemes lenne szétnézni, hogy lakóhelyén elérhető-e onkopszichológus (daganatos betegekkel rendszerint az onkológiákon foglalkozó szakember), esetleg meditációs, feszültségkezelő tréning. Sok betegnek segített már a betegséggel való együttélésben az, ha sorstársközösségben megismerkedett olyan módszerekkel, amelyek révén a mindennapok könyebbé válhatnak.
Kapcsolódó cikkek:
Életélmény rákbetegeknek
Nem lemondani a mindennapi örömökről
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Kicsorbítható az éle Démoklész kardjának
Segítség a rákbetegek családtagjainak
Előzmények:
Leállított kezelés 3.
Leállított kezelés 2.
Leállított kezelés
