7 évvel ezelőtt emlőrákkal operáltak. A klasszikus kezelésnek megfelelően megkaptam a kemoterápiás, valamint a sugárkezelést. TPC1 11 mm átmérőjű, 80%-ban progeszteron pozitív tumorom volt. Kezelésként 5 és fél évig Zoladexet és Zitazóniumot kaptam. A Zitazóniumtól erős hőhullámaim voltak, és ingadozóvá vált a vérnyomásom, ezért 3 év után a gyógyszer szedését abbahagytam az onkológus orvossal történt megbeszélést követően. Ebben az évben maradt abba a Zoladex kezelésem, viszont a menstruációm múlt héten visszatért.
Az onkológus azt mondta, ha visszatér a menstruációm, ki kell vetetnem a petefészkem, és a méhemet is, vagy folytatni kell a hormonkezelést. Beszéltem egy másik onkológussal is, aki azt mondta, hogy a műtét drasztikus beavatkozás, és ráadásul nem is megbízható, mert a progeszteron pozitív emlőrák általában ösztrogén pozitív is, csak nem minden esetben tudják kimutatni. A petefészken kívül ösztrogént termel a szervezet egyéb módon is, tehát hiába a műtét, viszont a hormonkezelésnek is vannak nem kívánt hatásai: csontritkulás, méhnyálkahártya megvastagodás stb., így szerinte nincs semmilyen beavatkozásra szükség, elegendőek a rutin vizsgálatok.
Nem tudom mi tévő legyek! Kérnék szépen tanácsot!
Levele kapcsán több orvos kollégával, a mellrák kezelésében jártas szakértővel is konzultáltunk. Mindaz, amit levelében írt igaz, s nincs szigorú szabály, hogy ilyen esetben hogyan kell kezelni a beteget. Az onkológusok többsége a menstruáció visszaállásakor nem tart szükségesnek újabb kezelést.
A műtéttel a legtöbb ösztrogént termelő szervet (a petefészket) lehet eltávolítani, de kétségtelen, hogy más szervekben is képződnek női hormonok. A hormongátló injekciós kezelés újra elindítása az egész szervezetben segíthet visszaszorítani a hormontermelést, de az 5 évnél hosszabb ideig történő alkalmazásával kapcsolatban kevesebb a tapasztalat mind a hatékonyságot, mind a hosszabb kezelés biztonságosságát illetően, mint a szokásos 5 éves alkalmazásnál, ezért javasolhatta a második onkológus azt, hogy kövessék Önt szorosan, kezelés nélkül. Ebben a kérdésben személyre szabottan nem adhatunk tanácsot vagy foglalhatunk állást azokhoz az orvosokhoz képest, akik valamennyi lelet ismeretében fogalmazták meg szakvéleményüket.
Kétségtelen: az orvoslás sok területen nem matematika, azaz nem feketén-fehéren eldönthető, hiszen az eredményesség sokszor csak évek múltával derül ki, s akkor sem tehetők fel „mi lett volna, ha…” kezdetű kérdések, mivel azokat nem lehet megválaszolni. Ez a dilemma természetes módon érzelmi teherrel is jár, hiszen úgy kell döntést hozni, hogy azután az ne maradjon állandóan frusztráló bizonytalansági tényező a mindennapokban.
Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Fájdalomcsillapítás
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Halász Judit és a mellrák: nem feledett életöröm
Onkológiai kislexikon (2.): tumormarkerek
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Kicsorbítható az éle Démoklész kardjának
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?
