Mit nevezünk gyógyításnak? A betegségek nyomtalan eltűnését? Vagy csak annak egy látszólagos, ideiglenes változását-megszűnését, szüneteltetését? Tulajdonképpen gyógyítani kizárólag az emberi testben lévő védekezőrendszer (gyógyító) tud a különböző ős-Anyai információs (mitochondrialis utak) figyelembevételével. A ma „gyógyítással” foglalkozó és annak is nevezett, sokszor trükkös eljárások nem mások mint az egyének örökölt és/vagy a felelőtlen emberek szerzett betegségeinek a gyorsszervíze (Homeo-Service), karbantartása. A probléma a Doctorasus-intézményeiben keresendő! Vagy?
A gyógyításra bizonyos betegségekben van lehetőség, ha sikerül megtalálni a kiváltó okot, s az ellen például hatékony gyógyszert fejleszteni. Ilyenre példa egy gyulladás, például tüdőgyulladás vagy a háborúkban szerzett „sebláz”, amely hátterében szintén baktériumok okozta gyulladás állt, s amely az antibiotikumok (például a penicillin) felfedezése előtt csak kezelhető volt, s csak ha a szevezet képes volt leküzdeni a fertőzést, akkor lehetett szó gyógyulásról (maradványtünetekkel vagy anélkül).
E közismert példán kívül még sokat fel lehetne sorolni, amely a betegségek gyógyulását eredményezi, ugyanakkor természetesen az is fontos, hogy az adott ember mit tesz a saját egészsége érdekében, illetve milyen életmódbeli szokásokkal rontja saját egészségi állapotát.
Az orvostudománynak a kérdésben említett „gyorsszervíze” nem lebecsülendő, hiszen az orvostudomány fejlődése akár csak az elmúlt száz évet tekintve is jó életminőségben megélt többlet életéveket, évtizedeket eredményezett egy-egy emberéletben, ami társadalmi szempontból is jelentős. Ezeket akárcsak a XX. század elején alkalmazott népi gyógymódok, kúrák, szanatóriumok, amelyek a „szervezet megerősítését”, mai szófordulattal az emberi védekezőrendszer támogatását célozták, nem tudtak biztosítani az akkor élt embereknek.
Kapcsolódó cikkek:
Gyógyszerfejlesztés: küzdelem az idővel
Nem megyünk orvoshoz, mert félünk a betegségtől
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
