Édesapám január vége felé hasfájás tünettel ment orvoshoz. Kimutatott vashiány, alacsony hemoglobin szint (vérszegénység) után gyomortükrözésen, illetve vastagbéltükrözésen esett át. Vakbél rosszindulatú daganatát mutatták ki, amit a szövettan is megerősített. Kiírták műtétre, ami három hete meg is történt. Azt mondták, hogy jól sikerült: ami olyan volt, azt kivették és a vékonybelet összekötötték a vastagbél vízszintes ágának kezdetével. Most jött meg a műtét utáni szövettan. 30 cm vékonybelet és 25 cm vastagbelet távolítottak el (idézem) „a külön vizsgálatra érkezett vékonybélrészlet daganatmentes, metszeteiben típusos nyálkahártya azonosítható.”
Szövettani vélemény: A szövettani vizsgálat az ileocoecalis átmenetnél appendix szájadéknál kialakult vastagbéltumort igazol regionális lyphogen áttét képződéssel. A tumor infiltráció szövődményeként heveny phlegmonosus appendicitis, periappendicitis igazolódott. A daganat mind felszíni, mint mélységi kiterjedését illetően ép szövetben került kimetszésre.
Stádium (módosított Astler-Coller): C2
Rezekciós vonal: tumormentes
Ép szegély: >10 cm
Szövettan Grade: I.
Nyirokér invázió: nem található
Vérér invázió: nem található
Perineuralis invázió: nem található
Vizsgált nyirokcsomó: 16 db
Áttét: 1 db
pT:3
N:1
M:x
Snomed kód és megnevezés /BNO/ megnevezés:
M8140.3 Adenocarcinoma M8000.6 Metastasis tumorosa lymphoglandulae regionalis /C1890/ Vastagbél rosszindulatú daganata, k.m.n.
M8211.0 Adenoma tubulare M0935.0 Lásd makroszkópikus leírás, vélemény /D1260/ Colon k.m.n. jóindulatú daganata
M0011.0 Sine morbo histologico /U9990/ Sine morbo
Ma az onkológia rendelésen kemoterápiát írtak elő Édesapámnak.
Kérdéseim a következőek lennének:
1. A szövettanban szereplő nyirokcsomó áttétet a kivett bélszakaszon találták? Ott volt a 16 nyirokcsomó egyikénél? Édesanyám félelme, hogy a 16 minta bent maradt nyirokcsomókból származnak, nekem nem hisz, de hát én sem vagyok biztos benne… A makroszkópikus leírásban ez van: „A bél körüli zsírszövetben 16 db 1-20 mm legnagyobb kiterjedésű nyirokcsomónak imponáló képlet különül el.” Ez a kivett mintában volt?
2. Utánaolvastam és úgy láttam, hogy a Grade 1 jót jelent, hogy a rosszindulatúság fokok közül a legalacsonyabb, úgyhogy bizakodóak voltunk, de ma a kemoterápia szükségességének bejelentése azért nem esett jól a lelkünknek. Ezt is megnéztem az interneten, és nyugtassanak meg: ez a kezelés az úgynevezett adjuváns kemoterápia, ami inkább elővigyázatosság és ilyen esetekben ajánlott, ha van nyirok áttét, mint sem vészjósló előjel a betegség előrehaladottságát tekintve… A háromféle invázió nem léte szintén bizakodásra adott okot, ugye nem alaptalanul?
3. Mikor kiderült a daganat, én rögtön vettem 5 doboz Culevitet (ismerős ajánlotta és jókat olvastam róla, meg a sebész is mondta, hogy műtét után lehet szedni, sőt ajánlott). Kérdésem az lenne, hogy az óránként 1 tabletta adagolás megfelelő-e és szedhető-e kemoterápia idején is?
4. Végezetül egy olyan kérdésem lenne, amiről eddig sose esett szó egy orvosnál sem. Csak leletek vizsgálatok, jól sikerült műtét stb. Szóval a leírt kórtörténet alapján mit gondol, mik az esélyek, kilátások?
A legtöbb szervünk, így a vastagbél, a vakbél környékén is nyirokcsomók helyezkednek el, biztosítva a szervekből a termelődő nyiroknedv elfolyását. A bélműtét során az orvosok igyekeznek eltávolítani az úgynevezett környéki (szakszóval regionális) nyirokcsomókat is, amelyek a bélfalon kívül, ahhoz közel, vagy egy-két cm-re helyezkednek el.
Önök esetében elegendő nyirokcsomó került eltávolításra. Ez azért fontos, mert ha csak egy-két vagy csak néhány nyirokcsomót távolítanak el, s abban nem találnak daganatot, akkor mind az orvos, mind a beteg azt hiheti, hogy a műtét során az összes daganatosan érintett részt el lehetett távolítani. Az utánkezelés szempontjából is fontos, hogy minél több nyirokcsomó alapján lehessen kimondani azt, hogy nincs nyirokcsomó áttét (ilyenkor a TNM beosztásban N0 a jel), s ilyenkor legtöbbször nem javasolnak utókezelést (hacsak nem nagyon nagy a daganat, illetve nem szűri be a környezetét, vagy egyéb ok miatt fokozott kiújulási kockázatú a folyamat).
A harmadik stádiumú (stadium III) daganatoknál, mint amely édesapjának is van, a műtét utáni kezelés kötelező. Amennyiben más szervben nem találtak átétet (pl. májban, tüdőben, csontban a képalkotó vizsgálatokkal, illetve a műtét során), akkor édesapjának adjuváns kemoterápiát javasolhattak. Az adjuváns kezelés célja az, hogy megakadályozza a betegség kiújulását, illetve csökkentse a kiújulási kockázatot, vagy legalább megnyújtsa a kiújulásig eltelt időt, vagyis azt az időszakot, amelyet a beteg a rákbetegségtől mentesen, tünetmentesen tölt.
Azért van szükség a műtét utáni adjuváns kezelésre, mert a daganatkiújulás döntő okát azok a képalkotó módszerekkel sem látható kicsiny áttétek, úgynevezett mikrometasztázisok jelentik, amelyek már jelen vannak a műtét idején is a szervezetben, s az adjuváns kezeléssel ezeket igyekeznek elpusztítani az onkológusok. A nyirokcsomóáttétet adó vastagbélrák kezelésében leggyakrabban fluorouracil, valamint oxaliplatin tartalmú, kéthetente ismétlődő infúziós kezeléseket szoktak alkalmazni.
Az, hogy a szövettani feldolgozás során az erekben, a nyirokerekben, illetve az idegek mentén (perineurálisan) nem észleltek daganatsejt inváziót, valóban jó hír (bár a nyirokér invázió hiánya jelen esetben csak annyit jelent, hogy a metszetekben a nyirokerekben nem láttak ráksejteket, de valójában a nyirokutakba bekerülhetett a daganat, hiszen a nyirokcsomóban láttak daganatos sejteket.
Az Ön által kérdezett készítménnyel kapcsolatban nem áll rendelkezésre elegendő szakmai-tudományos ismeret, hogy biztonsággal azt mondhatnánk, segít a C2 stádiumú vastagbélrák kiújulásának megelőzésében vagy késleltetésében. Amint sokszor kifejtettük, gyógyszerként nem törzskönyvezett készítményekről megbízható orvosi publikációk hiányában nem lehet felelősen állást foglalni.
A kilátásokat illetően nem lehet egyik, hasonló stádiumban lévő betegnek sem azt mondani, hogy biztosan meggyógyul vagy biztosan kiújul a betegsége. Az orvosoknak csak statisztikai adatok állnak rendelkezésére, s ezek során az 5 éves túlélést szokták figyelni. A túlélési esélyeket jelentősen befolyásolja a daganat stádiuma: általánosságban az mondható, hogy a III. stádiumú vastagbélrákoknál a betegek kb. kétharmada éli meg a műtét utáni 5. évet. Ahogyan írtuk, ez az 5 év csak statisztikai összevethetőség szempontjából fontos, hiszen a betegség akár 6 vagy 7 vagy több év múlva is kiújulhat, igaz, a kiújulás valószínűsége fokozatosan csökken.
Kapcsolódó cikkek:
Vastagbélrák és végbélrák
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
Vastag- és végbélrák: a tumort veszik célba
EGFR: célzottan gátolják a rákos sejtburjánzást
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Vastagbélrák májáttét 2 év alatt
Májáttétes vastagbélrák esélyei
Májáttétes béldaganat kezelése
Végbélrák és májáttét
Vastagbélrák terápiája
Vastagbélrák és tüdőrák
Vastagbélrák: kórszövettani lelet és kérőlap
Vastagbélrák: műtét után
Vastagbélrák: újabb műtét
Végbélrák, bélelzáródás-veszély
Vastagbélrák
Végbélrák és áttétek
Végbélrák kiújulása nyirokcsomókban
Végbélrák utókezelése
Áttétes végbélrákos beteg
Kérdés vastagbélrákról
Áttétes vastagbélrák
Gyorsan növő vastagbélrák műtéte
Vastagbélrák biológiai terápiája
Vastagbélrák gyógyszeres kezelése
Vastagbéldaganat és sztóma
Bélelzáródás veszélyei
Vastagbélrák: lejárt az idő?
Sztóma után állandósult hasmenés
Sztómazárás után
Bajok a visszahelyezett végbéllel
Vastagbéldaganat és stoma: elrontott műtét?
Záróizom ingerület
Vastagbélrák a családban
Vastagbélrák terápiája
