Én is rákbeteg vagyok, 44 éves, vastagbél daganatos, kétszer operáltak. Merjem-e vállalni a kemoterápiát? A körzeti orvos azt mondta, most hallotta egy konferencián, hogy aki nem kap kemo-t, az 3-5 éven belül meghal. Ha kap, akkor 7-10 évvel tolható ki az élettartam.
A mellékelt cikket nemrég találtam, mi a véleménye róla? (Majmoknál is meghosszabbítja az élettartamot a kalóriaszegény étrend.) Valóban ennyit számít a kalóriaszegény étrend? És vajon mi igaz a kemoterápiára a fent említett állításokból? Szedem a C-vitamint, a Máriatövist, Gránátalma kivonatot. Igyekszem egészségesen táplálkozni, vajat, kefírt, zsemlét, sört fogyasztok mellette. Mi a véleménye a vajról? Ehetem-e?
Néha vannak fájdalmaim a hasamban és ilyenkor szódabikarbónát vagy diófalevél teát iszom. Most voltam kontrollon, a tüdő RTG negatív. A hasi ultrahang rendben talált mindent, a máj „tömöttebb”. Ez a „tömöttség” mit jelenthet a későbbiekben számomra? A vér tumormarker eredménye később lesz ismert.
Leveléből nem derül ki, hogy milyen műtét történt, miért két műtét történt, és mennyivel ezelőtt történtek a beavatkozások. Tudnia kell ugyanis, hogy a műtét utáni (úgynevezett adjuváns) kemoterápia elkezdésének nincs értelme hónapokkal az elsődleges daganatot eltávolító műtét után.
Vastagbélráknál amennyiben a nyirokcsomókban áttét igazolódott a műtét során eltávolított anyag részletes szövettani feldolgozása során, akkor kombinált citosztatikus kezelés adása javasolt, mert az ilyen kemoterápia csökkenti (de nem nullázza le) a betegség kiújulásának kockázatát, illetve késlelteti a kiújulást (vagyis növekszik a kiújulásig eltelt idő, tehát hosszabb az idő, amelyet a beteg látható áttétek, s az ezek által okozott panaszok nélkül tölt).
Bizonyos esetekben a szövettani leírás alapján akkor is szükség van kemoterápiára, ha nincs áttét a környéki nyirokcsomókban, de például csak néhány nyirokcsomót távolítottak el és dolgoztak fel szövettanilag (mert ekkor nem lehet biztosan kimondani, hogy tényleg nincs nyirokcsomó áttét). Illetve egyéb szövettani jellemzők is indokolhatnak kemoterápiát, bár ilyenkor általában kevesebb fajta gyógyszert adnak, mint a nyirokcsomó pozitív esetekben.
A műtét utáni (adjuváns) kemoterápia optimális kezdete a műtét után 4-6 hét, s két hónapnál hosszabb idővel a műtét után általában már nem szokták elindítani ezt a kezelést. Azért kell a műtét utáni hetekben indítani a kemoterápiát, mert ekkor jó az esély arra, hogy az időben megkezdett kemoterápia a szervezetben nagy valószínűséggel meglévő kicsiny áttéteket, úgynevezett mikrometasztázisokat képes legyen elpusztítani, vagy ezekben a rákos sejtcsomókban a rosszindulatú sejtek számát csökkenteni, osztódásukat, s így a gócok növekedését gátolni.
Azt nem lehet biztosan kimondani, hogy aki nem kap műtét utáni kemoterápiát, biztosan meghal 3-5 év múlva, mint ahogyan azt sem lehet kimondani, hogy aki kap, az biztosan él 7-10 évet. Azt lehet mondani a klinikai gyógyszervizsgálatok alapján, hogy a megfelelő okkal és megfelelő időben kezdett, megfelelő dózisban és gyakorisággal adott adjuváns kemoterápiás kezelés mellett több vastagbélrák miatt operált beteg éli meg a statisztikai feldolgozás szempontjából viszonyítási pontnak tekintett 5. évet (vagyis kevesebb beteg hal meg a műtét utáni 5 évben), illetve akiknél kiújul a daganat, azoknál is hosszabb idő telik el a műtéttől a kiújulásig, mint a kemoterápiával nem kezelt betegcsoportban.
Arra, hogy a levelében felsorolt készítményeknek, teáknak van-e a betegség kiújulásának gátlása, késleltetése szempontjából hatása, nem lehet válaszolni. Nem történt ugyanis tudományosan értékelhető, nagy betegszámú, statisztikailag megfelelően feldolgozott klinikai vizsgálat ezekkel a készítményekkel – ez az oka annak, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható számtalan étrend-kiegészítőről, teáról, s más típusú termékekről sosem foglalunk állást.
A bulvársajtóban napról-napra jelennek meg különféle híradások állatkísérletek tapasztalatairól. Ezeknek nem szabad különösebb jelentőséget tulajdonítani, mert például számos ígéretesnek beharangozott módszerről, eljárásról, hatóanyagról később bebizonyosodott, hogy emberekben nem vagy nem úgy működik. Kétségtelen, hogy a túlsúly és a bélrendszer számára egészségtelen étrend számos betegség előfordulási kockázatát növeli, s ezt néhány daganattípussal összefüggésben is bizonyították már. Ugyanakkor az onkológiai kezelésekben résztvevő daganatos betegeket az orvosok óva intik a különféle szélsőséges diétáktól, tisztítókúrának, méregtelenítésnek nevezett egyoldalú étrendtől, amely fokozhatja az ebben az időszakban egyébként is jellemző fáradékonyságot, testsúlyvesztést. Fontos, hogy a beteg a lehető leginkább megőrizze erőnlétét, hogy szervezete jobban bírja a daganatellenes kezelésekkel járó terhelést, s védettebb legyen a legyengülés, a különféle fertőzésekkel szemben, amelyek önmagukban vagy szövődményeik miatt akár károsan befolyásolhatják a kezelés eredményességét is.
Kapcsolódó cikkek:
Vastagbélrák és végbélrák
Béltükrözés: a gyógyítás alapja a diagnózis
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
Vastag- és végbélrák: a tumort veszik célba
Mozgással csökkenthető a vastagbélrák kockázata
Az elhízás szerepe a rák kialakulásában
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Vastagbélrák tumormarkerei
Vastagbélrák, Grade II
Vastagbél rosszindulatú daganata
Vastagbélrák áttétekkel a májban, nyirokcsomóban
Májáttétes béldaganat kezelése
Végbélrák és áttétek
Végbélrák kiújulása nyirokcsomókban
Végbélrák és májáttét
Végbélrák utókezelése
Áttétes végbélrákos beteg
Kérdés vastagbélrákról
Áttétes vastagbélrák
Gyorsan növő vastagbélrák műtéte
Vastagbélrák biológiai terápiája
Vastagbélrák gyógyszeres kezelése
Vastagbéldaganat és sztóma
Bélelzáródás veszélyei
Vastagbélrák: lejárt az idő?
Sztóma után állandósult hasmenés
Sztómazárás után
Bajok a visszahelyezett végbéllel
Vastagbéldaganat és stoma: elrontott műtét?
Záróizom ingerület
Vastagbélrák a családban
Vastagbélrák terápiája
