Édesapám 58 éves, és sajnos egyre több probléma merül föl az egészségével kapcsolatban. Először a vizeletében vett észre vért, ezzel ment orvoshoz. Hosszas vizsgálatok után kiderült, hogy húgyhólyagdaganata van (2 db kb. 1 cm-es), melyet műtéti úton el is távolítottak, de a szövettan lehangoló lett. További gyógyszeres kezeléseket kapott, és megvizsgálták a székletét, melyben sajnos szintén vért találtak… Most végbéltükrözésre vár, és közben felmerült az a gyanú is, hogy a húgyhólyagdaganat már a vastagbélrák egyik áttéte volt, illetve a máján, a tüdején, sőt még az agyában is találtak valami foltot, amit szintén vizsgálnak.
Lehetséges, hogy a vastagbélrák ennyi áttétet képzett a szervezetében, és ha igen, akkor milyen fokú daganatról beszélhetünk, mennyi esély van a gyógyulásra? A folt a tüdőn, a májon, és az agyban esetleg mitől lehet még, ha nem áttét? A CT miért nem mutatta ki sem a húgyhólyagban, sem a vastagbélben a daganatot? Egy teljes testet átvizsgáló MRI kimutatja ezeket a daganatokat?
Sajnos elképzelhető, hogy egy rosszindulatú daganat (végbélrák vagy hólyagrák) ad távoli szervekbe áttéteket, s ezek jelennek meg a képalkotó vizsgálatok fekete-fehér felvételein foltokként. Amikor több szerven van jelen a daganat, akkor áttétes (metasztatikus) betegségről, illetve IV. stádiumú rákbetegségről beszélhetünk.
Ebben a stádiumban nincs lehetőség a daganatmentességet célzó műtétre, hiszen a szervezetben számos helyen megjelenő tumort nem lehet úgy eltávolítani, hogy azzal a beteg daganatmentességét biztosítani lehessen. Az alkalmazható onkológiai kezeléseket nagyon sok tényező befolyásolja a szövettantól a vérképen át a beteg aktuális állapotáig. Általánosságban az mondható, hogy egy IV. stádiumban lévő rákbetegségnél az elsődleges célja a kezeléseknek, hogy az áttétek burjánzását gátolja, esetleg megkisebbítse a daganato(ka)t, illetve késleltesse az állapot rosszabbodását.
Természetesen a tüdőn, a májon és az agyban lévő foltot okozhatja más is, azonban más betegségeknél nagyon ritka, hogy egyszerre több szervben jelenjenek meg, ezért is gondolnak az orvosok a daganatos betegség ismeretében elsősorban áttétre.
Az üreges szervekben (bélben, hólyagban, gyomorban) lévő elváltozások, daganatok sokkal rosszabbul ábrázolódnak a képalkotó vizsgálatokon, például CT és MR vizsgálaton, mint az egyneműbb szervek (máj, agy, hasnyálmirigy, lép, tüdő) daganatai, ezért is egészítik ki ezeket a képalkotó vizsgálatokat más vizsgálatokkal, például laborral, székletvér és vizelet vizsgálattal, illetve tükrözéses vizsgálatokkal (béltükrözés, hólyagtükrözés).
Kapcsolódó cikkek:
Vastagbélrák és végbélrák
Vastagbélrák: túl sok a halálos áldozat
Béltükrözés: a gyógyítás alapja a diagnózis
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
Vastag- és végbélrák: a tumort veszik célba
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Vastagbélrák kezelése
Vakbél rosszindulatú daganata
Vastagbélrák áttétekkel a májban, nyirokcsomóban
Májáttétes béldaganat kezelése
Végbélrák és áttétek
Végbélrák kiújulása nyirokcsomókban
Végbélrák és májáttét
Végbélrák utókezelése
Áttétes végbélrákos beteg
Kérdés vastagbélrákról
Áttétes vastagbélrák
Gyorsan növő vastagbélrák műtéte
Vastagbélrák biológiai terápiája
Vastagbélrák gyógyszeres kezelése
Vastagbéldaganat és sztóma
Bélelzáródás veszélyei
Vastagbélrák: lejárt az idő?
Sztóma után állandósult hasmenés
Sztómazárás után
Bajok a visszahelyezett végbéllel
Vastagbéldaganat és stoma: elrontott műtét?
Záróizom ingerület
Vastagbélrák a családban
Vastagbélrák terápiája
