A leukémiák kezdeti tünetei általánosak, általában enyhék és nem specifikusak. Igen nehéz ezért a korai felismerésük, hiszen a panaszok miatt kevesen fordulnak időben orvoshoz, és a tünetek sem utalnak egyértelműen a leukémiára.
Amint az a Webbeteg összeállításából kiderül, a krónikus limfocitás leukémia (CLL) általában lassan fejlődik ki, valódi tünetek nélkül. Ezzel ellentétben a krónikus mieloid leukémia (CML) kialakulása gyorsabb lehet, elsősorban akkor, ha az felgyorsul és akut fázisba lép.
A leukémiás beteg a következő tüneteket élheti meg a betegség kialakulásának korai szakaszában:
– gyengeség, krónikus álmosság;
– ismeretlen eredetű láz;
– imeretlen eredetű fogyás;
– gyakori baktérium- vagy vírusfertőzések;
– fejfájás;
– testszerte bőrpír;
– csontfájdalom;
– fokozott vérzéshajlam (orr-, vagy fogíny vérzése, vér a vizeletben vagy a székletben);
– nyirokcsomók vagy a lép megnagyobbodása;
– hasi teltségérzés.
Mint minden daganatos megbetegedés, az akut leukémiák is korai felismerésük esetén a legjobban kezelhetőek. Sajnos nincs valódi szűrővizsgálatuk. Amennyiben az orvos a betegséggyanút feltételezi, alapos fizikális vizsgálatot végez, amely során a megnagyobbodott nyirokcsomók a nyakon, hónaljárkokban, combhajlatokban észlelhetők, illetve megnagyobbodott máj és lép tapithatók.
Laborvizsgálatokkal kimutatható mikroszkopikus mennyiségű vér a vizeletben, vagy a teljes vérkép készítésével meghatározható a különböző vérsejtek száma, illetve azok százalékos aránya. A laborvizsgálat utalhat leukémiára, de a diagnózis megerősítéséhez több, ennél speciálisabb vizsgálatra van szükség. Csontvelőbiopszia során henger alakú szövetet távolítanak el, általában a medencecsontból. A mintát laboratóriumi vizsgálatra küldik. Később a kezelés hatékonyságának vizsgálatára ismételt biopszia vétele is szükséges.
A leukémia diagnózisának felismerése egyes esetekben az ágyéki gerinc területének megszúrásával nyert gerincvelői folyadékból is történhet. A leukémiás sejtek a test számos egyéb területén is előfordulhatnak, a csontokban, a mellkasban, a vesékben, a hasüregben vagy az agyban. Kimutatásukra a hagyományos röntgen-, CT- és MRI vizsgálat, vagy szcintigráfiás vizsgálatok alkalmasak.
Kapcsolódó cikkek:
Leukémia, limfóma: mi folyik az ereinkben!?
Leukémia: a fehérvérűség lényege és típusai
Leukémia: 5 évesen túl a kemoterápián
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Gyerekeket fenyegető tumorok
Daganatok jellemzői