A betegek egy jelentős részénél előfordul az onkológiai kezelések – főként kemoterápia – idején az immunrendszerben kulcsszerepet játszó neutrofil sejtek (a fehérvérsejtek egyik típusa) számának kóros csökkenése, a neutropénia. A daganatellenes kezelések egy része ugyanis a gyorsan osztódó sejteket támadja, ezáltal képes elpusztítani a ráksejteket, eközben viszont más gyorsan osztódó, egészséges sejtek is károsodnak, ezek közé tartozik a csontvelőben termelődő neutrofil granulocita is.
Önmagában a neutropénia nem okoz panaszt, a beteg közvetlenül nem érez semmit a laboratóriumi érték változásából. Ám a szervezetet olyan fertőzések támadhatják meg, amelyeket máskor legyőzne. A neutropénia miatt a kórokozók elhatalmasodó, az életveszélyes fertőzések veszélyét hordozzák. Erre leggyakrabban a láz hívja fel a figyelmet. A fertőzés forrása nem mindig egyértelmű, mert az gyakorlatilag bárhonnan eredhet. Lehet szó tüdőgyulladásról, húgyúti fertőzésről, de a kórokozóknak kaput jelent minden bőrsérülés is: sebek, kezelés miatti bőrelváltozások, infúziós kanül, műtéti heg, száj nyálkahártyáján lévő afták és fekélyek is lehetnek kiindulópontjai egy elhatalmasodó fertőzésnek.
Minden betegnél személyre szabottan kell értékelni a lázas neutropénia előfordulási rizikóját. Ez a kockázat függ a beteg jellemzőitől (általános állapot, kísérőbetegségek, életkor, korábbi neutropénia), a daganat típusától, az alkalmazni tervezett gyógyszerek mellékhatás-profiljától. Ha az előzetes értékelés szerint a lázas neutropénia valószínűsége 20 százaléknál magasabb, az első és minden további kemoterápiás ciklusban a kezelést követő 72 órán belül G-CSF (granulocita-kolónia stimuláló faktor) injekciót adnak a fehérvérsejtszám emelésére. Esetenként megelőző jellegű antibiotikum kezelés is indokolt lehet, ám ennek megítélése ellentmondásos, mert ha a kezelés ellenére mégis kialakul a fertőzés, akkor a baktériumok már ellenállóbbak lehetnek, így a gyógyítást célzó antibiotikum hatásossága csökkenhet.
Mivel ismert, hogy az első kemoterápiás ciklus utáni első-második héten alakul ki leggyakrabban a kóros fehérvérsejtszám-esés, ezért egy hét elteltével indokolt lehet a neutropéniát vizsgáló vérképkontroll a láz- és tünetmentes betegeknél is. Súlyos neutropéniáról akkor van szó, ha a vérben keringő neutrofilek abszolút száma 0,5 G/l alatti vagy 0,5-1,0 G/l között van és csökkenő tendenciát mutat. (A 0,5 G/l értéket úgy lehet elképzelni, hogy egy olyan kockában, amelynek minden oldala 1 mm, mindössze 500 neutrofil sejt van a szokásos 2000-8000 közötti sejtszám helyett.) A neutropénia kialakulásának kockázata mérsékelhető a fehérvérsejtszám-esést okozó rákellenes gyógyszerek dóziscsökkentésével, illetve a kezelési ciklus elhalasztásával is, ám mivel ez kihatással lehet a kezelés eredményességére, ezt igyekeznek elkerülni.
A lázas neutropénia a fertőzés gyors terjedési kockázata miatt sürgősségi állapotnak számít, kórházi kezelést kíván. (Mielőtt kemoterápia után hazamegy a beteg, legyen pontos információja arról, hogy felszökő láz esetén hová, kihez kell fordulni!) Mivel a kezelést azonnal meg kell kezdeni, nem mindig van idő tisztázni a fertőzés eredetét, így egyszerre több gyakori kórokozó ellen hatásos (széles spektrumú) antibiotikum kezelést indítanak. Az antibiotikumot adhatják injekcióban, infúzióban, kisebb kockázatú betegeknél kapszulában, tablettában. Közben pedig igyekeznek mikrobiológiai vizsgálatokkal megtalálni a fertőzés forrását. Ha a tünetek romlanak, 3-5 nap után felülvizsgálják a terápiát, újabb antibiotikumokat, esetleg gombaellenes gyógyszereket is adnak. Eközben létfontosságú a fehérvérsejtszám növelése is, ezért a fentebb már említett fehérvérsejtszám-emelő injekciók alkalmazására is szükség van. A kezelést mindaddig folytatják, amíg a beteg nem válik tartósan láztalanná, illetve a laboratóriumi neutrofil granulocita érték nem normalizálódik.
A neutropéniától függetlenül is célszerű a betegeknek mindent megtenniük, hogy ne súlyosbítsák fertőzések az állapotukat. Tömegközlekedési eszközön, orvosi rendelőben hordható szájmaszk. Érdemes otthonra fertőtlenítő hatású kézmosót beszerezni, gyakran kezet mosni. Ha a beteg gyermeke, unokája közösségbe (bölcsődébe, óvodába, iskolába) jár, járványos időszakban ügyelni kell arra, hogy ne kapja el a beteg a közösségből esetleg hazavitt betegségeket. Potenciális fertőzési forrás a szájüreg, ezért a rendszeres fogmosás mellett antibakteriális hatású szájvizes öblítés is napjában több alkalommal javasolható. Mindemellett a kezelőorvossal megbeszélve, ha nincs ellenjavallata, a daganatos betegek számára ingyenes influenza elleni, valamint a pneumococcus elleni védőoltást is érdemes lehet kérni.
További információk a betegségről: 50 kérdés – 50 válasz a prosztatarákról
