Először is meg kell köszönnöm az Önök munkáját, amellyel a lapot létrehozták, üzemeltetik és hogy idejükből szánnak arra is, hogy információt adjanak nekünk.

Édesapám hat hete került kórházba, amikor egy hajnalon magas lázzal és erős mellkasi fájdalmakkal ébredt, így rögtön mentőt hívott az ügyeletes orvos, infarktusra gyanakodván. Nem az volt szerencsére. Azóta lassan hat hét telt el, javarészt mind kórházban, és minden vizsgálat negatív, kivétel egyet. Pontosan nem tudom megnevezni, de a tüdőben (vagy környékén) lévő nyirokcsomók nagyobbodtak meg, ebből vettek mintát, s küldték szövettanra. A részleges eredmény alapján az a diagnózis született, hogy „a gátor rosszindulatú daganata”.

Az Önök oldalán böngészve azt sikerült megtudnom erről, hogy ez a fajta rák lehet később tüdőrák (vagy már az is), de mivel maguk a tüdővizsgálatok negatívak voltak, azt gondolom, hogy még nem áttétes a rák, nem húzódott a tüdejére. Az orvosok kemoterápiát emlegetnek, s én igazából azt szeretném megtudni, hogy jól értelmezem-e, valóban még a betegség korai szakaszában sikerült-e felismerni a bajt (még egyszer: minden elvégzett CT, vérvizsgálatok, idegi vizsgálatok, tüdő, mind negatív) és hogy van-e innen még visszaút.

Édesapám megrögzött dohányos, rajta kívül már senki sem dohányzik a családban, de ő képtelen feladni a szenvedélyét. Az, hogy le kellene szoknia, nem kérdés. Mit tehetünk ezen túl, hogy még hosszú ideig közöttünk maradjon?