Kifejezetten a méhtestrákra és a petefészekrákra nincs speciális szűrővizsgálat (laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálat). A méhnyakrákszűréshez kapcsolódó nőgyógyászati vizsgálat során tapinthat a vizsgáló orvos olyan elváltozást, amely miatt kiegészítő vizsgálatokat, például hüvelyi ultrahang vizsgálatot kérhet, ami által felfedezhető a betegség.

Szűrővizsgálatról akkor beszélünk, ha tünetmentes emberek nagy csoportjánál végeznek bizonyos vizsgálatot annak érdekében, hogy kiderüljön, szenvednek-e abban a betegségben, amire a szűrés irányul. Olyan vizsgálatot lehet szűrővizsgálatként bevezetni, ahol a szűrővizsgálat kockázata nem haladja meg azt a várható előnyt, amely az adott megbetegedés korai stádiumában lévő, s így eredményesebben kezelhető betegek vonatkozásában jelentkezik. A szűrővizsgálatoknál fontos, hogy az adott betegséget érzékenyen kimutassa, ne adjon túl sok fals negatív, illetve fals pozitív eredményt, és a szűrés társadalmi költségei is a várható haszonnal (például a szűrés révén megnyerhető, egészségben töltött életévek értékével) egyensúlyban legyenek.

A kismedencei CT vizsgálatot nem használják rendszeres szűrésre, vagyis panasz és tünetmentes egyéneknél a méhtestrák és a petefészekrák felismerésére. Ennek részben a kismedencei szerveket érő sugárterhelés az oka, amely egészséges nőknél nem kívánatos. Panasz esetén a nőgyógyászati vizsgálat után a szakember tudja eldönteni, hogy indokolt-e további képalkotó vizsgálat, s azok közül mi vihet közelebb a panaszok eredetéhez. De ekkor már nem szűrésről, hanem a panaszt jelző beteg kivizsgálásáról van szó.

Kapcsolódó cikkek:
Méhtestrák
Petefészekrák
Nőket fenyegető rákok
Szűrővizsgálatok
Daganatok jellemzői

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Méhtestrák elleni védekezés
Méhtestrák felfedezése
Petefészekrák, bizonytalanságok
Műtét után kell-e rákszűrés?
Petefészekrák kezelése
Kapcsolat a rák és a császármetszés között?