Párom bal mellében csomókat észlelt. Vizsgálatokra mentünk: a citológiai eredmény rosszindulatú daganatot állapított meg. A sebészeten azt mondták, le kell venni a mellett. Műtét közben úgy döntöttek, hogy nem veszik le, csak kiveszik a csomókat, mert szerintük nem rosszindulatú a daganat.
Mennyi az esélye, hogy tévedhet a citológiai eredmény? Most várunk az új eredményre, ez egy kis remény.
Minden vizsgálat adhat ál-pozitív és ál-negatív eredményt (az első esetben valójában nincs betegség, de a kiderítésére szolgáló diagnosztikai vizsgálat mégis arra utal, míg az álnegatív eredménynél a diagnosztikai vizsgálat eredménye nem mutat betegséget, azonban az valójában mégis fennáll.)
Az emlő citológiai vizsgálata általában nagyon érzékeny vizsgálat: tapasztalt citológus kezelésében, jól felszerelt citológiai laboratóriumban ritka az ál-pozitív eredmény. Emlőműtét közben – a citológiánál is biztosabb diagnózis érdekében – általában fagyasztott szöveti mintából a műtét ideje alatt szövettani vizsgálat történik. Amennyiben ez nem tudja bizonytani a daganat fennállását, akkor módosítják a műtéti tervet és a visszafordíthatlanul csonkolásos beavatkozás helyett újabb, részletesebb szövettani vizsgálatra kerül sor, amelyhez már nem gyorsfagyasztott szövetanyagot használnak, hanem a szövetből készített, speciálisan festett szöveti metszeteket. Ezeknek a metszeteknek az elkészítése hosszabb időt vesz igénybe, mint amennyi egy tervezett emlőműtét ideje, ezért ezt nem lehet elvégezni a műtét ideje alatt. Ez a részletes szövettani vizsgálat mondhatja meg legpontosabban (a citológiánál és a fagyasztásos szövettani vizsgálatnál is pontosabban), hogy valóban daganat áll-e fenn, s ennek ismeretében lehet dönteni a további teendőkről – szükség esetén újabb műtétről, sebészi kezelésről.
Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Emlőszűrés és a mellek önvizsgálata
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Emlőrák kiújulás műtét után
Mellrák, műtéti sérülés
Megvastagodott műtött mell
