Milyen esélye van édesapámnak a gyógyulásra az alábbi eredményeket figyelembe véve? T4Na2M0. A jobb tonsillaris árokban aprógöbös tumoros fekély, mely ráterjed a garativekre is. A nyelvgyököt és nyelvet is infiltrálja, kp. vonalat is eléri. A jobb álszöglet mögött kb. 3 cm-es met. Részleges szájzár.
Sajnos rengeteget fogyott, nem tud csak folyós, pépes ételeket enni. Kezelései: 1 sorozat Cisplatin, Taxotere, 5FU kemoterápiás kezelésben részesült, mely után pancytopenias, kétoldali pneumonia jelentkezett. További kemoth.-ban nem részesült
34 Gy összdózisú telekobalt sugárkezelés is kapott. Most itthon van, de valószínűleg megpróbálkoznak ismét a kemóval. (Ez 1 hét múlva eldől.)
Szeretném megtudni, hogy műthető-e, és hogy hány % esélye van a gyógyulásra, vagy hogy mennyi az esélye az 5 év túlélési időre? Mi miben tudnánk neki segíteni? 1 hónapja el kezdte szedni az Avemar-t, ez segíthet neki?
Ennél a kiterjedt, nagyméretű daganatnál, tekintettel a nyirokcsomóban kimutatott áttétekre is, valószínűleg nagyon csekély a műthetőség esélye, ezért is választották az onkológusok a sugárkezelést és a kemoterápiát. Műtétnek akkor van értelme, ha a rákos szöveteket teljesen el tudják távolítani. A fej-nyaki daganatoknál erre még azon az áron is törekednek a sebészek, hogy a műtét jelentős csonkolást okozhat. Ez csak akkor vállalható fel, amennyiben tényleg műtétileg el lehet távolítani a tumort, ellenkező esetben a csonkoló műtét elvégzése nem indokolt, mert nem hozza a gyógyulás esélyét. Természetesen pontos információt csak a beteg kezelőorvosa tud mondani.
A kemoterápiás kezelés mellékhatásaként – főleg kombinált, modern, hatékony készítményeket tartalmazó összetett kezeléseknél – kialakulhat a fehérvérsejtszám csökkenése (leukopénia, neutropenia), illetve a vér más sejtes elemeinek, a vörösvérsejteknek és a trombociták számának a csökkenése is (anémia, trombocitopénia). A folyamat hátterében leegyszerűsítve az áll, hogy a kemoterápiás készítmények a gyorsan osztódó sejtekre hatnak, hiszen a rákos daganatok amiatt növekednek gyorsan, hogy képesek az átlagos sejteknél gyorsabban osztódni. A citosztatikumok (kemoterápiás készítmények) a sejtosztódás különböző pontjain hatva gátolják a gyors osztódást, s így lassítják a daganatok növekedését, pusztítva a rákos sejteket. Az emberi szervezetben a normál (nem daganatos) szövetek közül gyorsan osztódó sejtek vannak például a hajhagymákban, a száj, a gyomor, a bélnyálkahártya felszínén, illetve a vérképzés is folyamatos sejtosztódás eredménye. A fehérvérsejtek átlagos életideje 9-11 nap, a vérlemezkéké (trombocitáké) pár nap, a vörösvérsejteké kb. 130 nap. Mindez alapján remélhetőleg érthető, hogy a kemoterápiás kezelések miért hatnak a vérben termelődő sejtekre.
Amennyiben a sejtszám csökkenése többféle vérben lévő sejtes elemet is érint, beszélünk páncitopéniáról. Az alacsony fehérvérsejtszám azért veszélyes, mert a védő fehérvérsejtek – úgynevezett neutrofil sejtek – hiányában csökken a szervezet fertőzésekkel szembeni védekező képessége. Édesapjánál is ezért alakulhatott ki tüdőgyulladás (pneumónia). A különböző készítmények fehérvérsejtet csökkentő hatása különböző, ezért van az, hogy bizonyos kezeléseknél az onkológusok gyakrabban hívják vissza vérképkontrollra a betegeket, más kombinált kezeléseknél, ahol sokkal kisebb a vérképre gyakorolt hatás, ritkábban, vagy csak a következő kezelési ciklus előtt ellenőrzik a vérképet. Annál a betegnél, akinél már a kezelések kapcsán kialakult neutropénia vagy páncitopénia, s úgy döntenek, hogy folytatják a kezelést, feltehetően gyakoribb vérképkontrollokat rendelnek el.
Ugyanakkor fontos a beteg és a család együttműködési készsége is. Például abban, hogy láz vagy hasmenés, szájnyálkahártya-kisebesedés, esetleg valamilyen szokatlan egyéb panasz esetén soron kívül is jelentkezzenek a kezelőorvosnál, hiszen ezeknek a tüneteknek a hátterében állhat a citosztatikus kezelés mellékhatása is, amelyet minél előbb kezelni kell. A család segíthet a betegnek a tünetek felismerésében, s segíthet kapcsolatba lépni az orvossal, illetve időben kontrollvizsgálatra juttatni/kísérni a beteget. A fehérvérsejtszám csökkenésének kezelésére rendelkezésre állnak olyan injekciós készítmények, amelyek a fehérvérsejtek őssejtjeit osztódásra késztetik, s ezek segítségével részben ki lehet védeni a fehérvérsejtszám csökkenést, vagy lehet kezelni a már kialakult leukopéniát, neutropéniát. Ezek alkalmazásának szükségességéről az onkológus dönthet.
A fentiek mellett természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni a család érzelmi támogató szerepét, amelyet ebben a nehéz élethelyzetben a betegnek nyújthat szeretetével, megértő, támogató, a beteg igényéhez igazodó jelenlétével.
Kapcsolódó cikkek:
Szájüregi daganatok
Daganat a szájban: a halogatás végzetes lehet
A szájüreg szűrése és önvizsgálata
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Fájdalomcsillapítás
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Nyelvgyökérrák kiújulás – 2.
Nyelvgyökérrák, tumor kiújulása
Nyelvgyökrák, sűrű nyálképződés
Mikor tekinthető egy nyelvgyökrák gyógyultnak?
Nyelvgyökrák kezelése és esélyei
Nyelvgyökrák: műtét helyett más protokoll
A szájüreg állapotfelmérése
Afták, herpesz és szájrák
Csomó a nyelv alatt
Belső szemölcs a szájban
Szájrák és tüdőrák tünetek?
Áttétes szájüregi rák?
Szájüregi rák, bajok az evéssel
Ínyvérzés, gyengeség
Bölcsességfog és szájrák
Alapos szájüregi szűrés
Nyelvgyökrák fájdalmai
Fekélyes nyelv fájdalma
Duzzanat a nyelvben
Nyelvgyökrák, nyílt seb
Nyelvgyökrák szesszel, cigivel
Nyelvgyökrák
Kezelések és alkohol
